Philips AZ1412 Manual do Utilizador Página 95

  • Descarregar
  • Adicionar aos meus manuais
  • Imprimir
  • Página
    / 184
  • Índice
  • MARCADORES
  • Avaliado. / 5. Com base em avaliações de clientes
Vista de página 94
5
biztonságpolitikai kockázatot, ezért Ausztria kivételével Kelet-Közép-Európa elvesz-
tette azt a biztonságpolitikai jelentőségét, amire Németország feltartóztatása miatt az
első világháború után szert tett.
A kontinens kettészakadása
A második világháborút követően az Egyesült Államok fokozatosan kezébe vette a
nyugati világban a vezető szerepet. Először Görögország védelmét vette át a gazdasági
válságba süllyedt Nagy-Britanniától, majd a teljes Közép- és Közel-Keletet. Kelet-
Közép-Európa tekintetében Washington igyekezett olyan megoldást találni, amely
figyelembe veszi Moszkva biztonsági igényeit. Egyrészt támogatott olyan területi
korrekciókat a térség állami között, amelyek a kis országok közötti feszültség feloldá-
t segíthették elő, másrészt támogatta a demokratikus átalakulást, Magyarország ese-
tében különösen a földreformot. Ezzel együtt az amerikai külpolitika szerette volna
helyreállítani a kontinens gazdasági egységét, amelyet az újjáépítés szempontjából
tartott fontosnak. Washingtoni elképzelések szerint legalábbis Magyarország és Cseh-
szlovákia gazdasági értelemben a Nyugat része maradt volna. De az amerikai külpoli-
tikának nem állt rendelkezésére olyan diplomáciai eszköz, amellyel a Szovjetunió
törekvéseit befolyásolni tudta volna. A vonalat Ausztriában húzták meg, annak straté-
giai fontossága miatt. Ausztria egészének szovjet kézre kerülése ugyanis veszélybe
sodorhatta volna Németország déli megszállási zónáját, valamint a szövetségesek
olaszországi pozícióit. A vasfüggöny mögötti államhatárokat a Szovjetunió alakította
ki. Hiába támogatott volna az amerikai és a brit politika kisebb határmódosítást Ma-
gyarország javára, a szovjetek döntöttek, és a régió nem volt kellően fontos ahhoz,
hogy emiatt a Nyugat konfrontálódjék Moszkvával. Jellemző epizód volt, hogy a szov-
jet csapatok magyarországi és romániai állomásoztatására egy brit javaslat alapján
lehetett megtalálni a jogi formulát. (Fülöp)
Nyugat-Európa az elkövetkező közell évszázad során nem kérdőjelezte
meg a Szovjetunió kizárólagosságát Kelet-Európában, és nem volt célja a kommunista
rendszerek felszámolása. A kelet-nyugati kapcsolatok fokozatosan normalizálódtak. A
kontinens, úgy tűnt, hosszú időre kettészakad: egy gazdaságilag és politikailag egyre
szorosabban integrálódó Nyugat-Európára, valamint egy elmaradott nagyhatalom
szorításában vergődő, egyre inkább lemaradó Kelet-Közép-Európára. Olyannyira,
hogy a kontinens szovjet uralmon kívüli részében a közbeszédben Európa fogalmába
nem értették bele a vasfüggöny mögötti területeket.
Alapvető eltérés mutatkozott Nyugat-Európa, illetve az Egyesült Államok ke-
let-európai politikája között. Washington sokáig nem fogadta el fait accompliként
Kelet-Európa tartós szovjet megszállását, a nyugat-európai hatalmak viszont szinte az
első pillanattól igen. Amikor például Washington tiltakozni akart Nagy Ferenc lemon-
datása ellen, és az ENSZ fóruma elé akarta tárni, Nagy-Britannia nem támogatta, és
hiábavalónak, gátlástalannak ítélte az amerikai politikát. 1952-ig az Egyesült Államok
akár a háború kockázatát is vállalva igyekezett destabilizálni a vasfüggöny mögötti
kommunista rendszereket. Ez a politika azonban fokozatosan háttérbe szorult, mivel a
Szovjetunió kifejlesztette és célba is tudta juttatni a hidrogénbombát, ami a civilizáció
pusztulásával járhatott volna. Tekintve, hogy a várakozások szerint a kelet-európai
szovjet övezet érdekében Moszkva minden lépésre kész volt, Kelet-Európa a szovjet
nukleáris elrettentés fogja volt. Ennek ellenére a hivatalos amerikai politika szerint
Kelet-Európa szovjet megszállása „Európa szívéig" terjesztette ki a Szovjetunió ha-
Vista de página 94
1 2 ... 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 ... 183 184

Comentários a estes Manuais

Sem comentários