
61
gyar érdek".
23
Az itt említett probléma mellett volt még egy kínos pont, amivel a ma-
gyar kormánynak, felületes információ miatt, szembe kellett nézni. Sok szempontból
ez a második kérdés sokkal kényesebb volt az előzőnél.
Jeremiah Smith, Jr. neve zavart keltett Magyarországon. A New England-i
helyi szokások ismeretének híján, a magyar vezetés azt gondolta, hogy Smith zsidó.
Az uralkodó antiszemita politikai hangulatban Bethlen számára elfogadhatatlan lett
volna, hogy egy zsidó felügyelje az ország pénzügyeit. Mindössze néhány évvel a Ta-
nácsköztársaság után, amikor a zsidók bűnbakként voltak beállítva, valamint a nume-
rus clausus törvény elfogadása után, ami a zsidóellenesség szélesebb megnyilvánulá-
sának politikai kifejezése volt, szó sem lehetett arról, hogy egy zsidó származású em-
ber, még ha amerikai is és a Népszövetségben dolgozik, nagy hatalommal rendelkez-
zék a magyar pénzügyek felett. Csupán miután meggyőzték a magyar vezetést arról,
hogy Smith nem zsidó, volt hajlandó a kormány elfogadni az amerikait főbiztosnak.
Miután ez a kellemetlen epizód is lezárult, a Népszövetség végre hivatalosan
is felajánlhatta a posztot Smithnek 1926 júniusáig havi 18 000 dolláros honorárium-
mal, amit Smith elfogadott.
26
Az amerikai külügyminisztérium nem tartotta említésre
méltónak az esetet, és az első világháború utáni gyakorlatnak megfelelően nem vállalt
semmiféle felelősséget, hagyta, hogy a privátszféra testesítsen meg minél többet az
amerikai politika felelősségvállalásából. Arról gyakorlatilag semmiféle feljegyzés sem
áll rendelkezésre, Smith miért vállalta el a posztot. Mindenesetre azonban nagy való-
színűséggel megállapítható, mivel elkötelezett híve volt a wilsoni álomnak, a Népszö-
vetségnek, és jól tudta, hogy a republikánus vezetés alatt és az országában uralkodó
közhangulatnak köszönhetően az USA nem lehet hivatalos tagja a szervezetnek, szá-
mára ez volt a nagy lehetőség. Ahogy mondta: „erősen hitt abban, amit a Népszövet-
ség próbál tenni".
7
Akárhogy is, a tény, hogy elvállalta a posztot, nagy megkönnyeb-
bülést okozott a Népszövetségnek. A nemzetközi szervezet, miután a magyar kormány
is elfogadta személyét, hivatalos kommünikében tájékoztatta a nagy nyilvánosságot,
hogy Smith lett a magyarországi pénzügyi rekonstrukció főbiztosa.
28
Az ellenőrzés
teljessé tételéhez a Népszövetség Jóvátételi Bizottsága kinevezett egy Ellenőrző Bi-
zottságot, amelyik csak a főbiztossal állt kapcsolatban, és az úgynevezett bizalmi em-
bereket (trustees), akik a külföldi tőkét voltak hivatottak biztosítani. így a teljes kont-
roll szentesítve lett.
Magyar részről végül is nem volt panaszra ok, és valóban a magyar kormány
örömmel vette tudomásul, hogy egy amerikait bíztak meg a főbiztosi állással. Smith
kinevezését „a legnagyobb elégedettséggel üdvözölték a kereskedelmi, a pénzügyi és a
politikai körök".
29
Ami valójában számított, hogy a legjobb üzletet kössék, ami nyil-
ván egy amerikaiban testesülhetett meg, a tényleges személy másodlagos volt. Az is
kívánatos volt, hogy a főbiztos személye - amennyire csak lehet - bizalmat keltsen
Magyarország iránt, s ezt Lamont Smithhez fűződő kapcsolata és támogatása tűnt biz-
tosítani. Bethlen szerint három ok is volt a kinevezés megünneplésére: az amerikai
állampolgár független mivolta hatásosan védelmezni fogja Magyarországot a külső
támadások ellen, amelyek elsősorban a kisantant részéről jelentkeztek; amerikai
együttműködés és támogatás nélkül az európai újjáépítés aligha valósulhatna meg; és
talán a legfontosabb: „most remélhetjük, hogy az a bizalom, amit Smith úr kinevezése
eredményezett, Magyarországra fogja vonzani a magántőkét Amerikából és máshon-
nan, amire oly nagy szükségünk van teljes felépülésünkhöz".
30
Bethlen jól jellemezte, kormánya miben látta a jövő biztosítását rövid távon:
az amerikai tőkebeáramlásban. Meg kell jegyezni, hogy a gazdasági fellendülés való-
Comentários a estes Manuais