Philips AZ1412 Manual do Utilizador descarregar pdf (Página 175)

Liu Sao-csi, Teng Hsziao-ping és Csou En-laj - közötti konfliktusok hátterében főként a gazdasági

problémákra javasolt különböző megoldási módok álltak.

Lüthi világos különbséget tesz az ideológia és az ideológia politikai eszközként való

felhasználása között, és nem kerüli meg az alapvető kérdést: vajon a kínaiak őszintén hittek-e a kommunista

ideológiában, vagy eszközként használták azt rövid távú politikai, sőt személyes célok elérése érdekében. A

válasza az, hogy mindkettő igaz. Azt írja: mindkét vezetés őszintén marxista-leninista volt, és nincs arra

bizonyíték, hogy az ideológiát álságosán, a marxista-leninista alapelvekkel ellentétes célok elérése

érdekében használták volna fel (347. o.). Én máshová helyezném a hangsúlyt, ugyanis szerintem Mao és a

pekingi vezetés elsősorban a saját céljai elérésén dolgozott, és ezeket kívánta harmonizálni a marxista

alapelvekkel. Ez viszont azt jelenti, hogy az ideológia elsősorban eszköz volt a kínaiak számára, mint ahogy

ez sok esetben nem volt másként a Szovjetunióban vagy a kelet-közép-európai szovjet csatlósállamokban

sem. A marxizmus-leninizmusban való őszinte hit nem zárja ki ezen alapelvek felhasználását a nemzeti

érdekeken alapuló bel- és külpolitikai célok elérésére. Jelen esetben a konfliktus forrása éppen az volt, hogy

ezek a vélt vagy valós kínai érdekek a Szovjetunió hatalmi érdekei ellen voltak.

Példaként a szövetség létrejöttét említhetjük. A Maóval létrehozott szövetség megkötésekor

Sztálint saját stratégiai, nemzetbiztonsági és gazdasági megfontolásai vezették („hogy gazdaságilag

kihasználja a szövetségeseit", 39. o.). Maga a szerző is megállapítja, hogy Sztálin számára a szövetség olyan

eszköz volt, amelynek segítségével megszerezhette azokat az engedményeket, amelyeket már 1945-ben

megpróbált kicsikarni a Kuomintangtól (31. o.). Felsorolja azokat a merőben gyakorlati okokat, amelyekért

Sztálin a gazdasági „együttműködésre" szavazott: a kínai stratégiai anyagokhoz és természeti kincsekhez,

mezőgazdasági termékekhez és keményvalutához való hozzáférés. A Sztálin által a Kuomintangtól és a

kommunista párttól kicsikarni kívánt engedmények között volt Talien és Lüsun bérleti joga, valamint a

Liaotung-félszigeten található két kikötő és haditengerészeti támaszpont, illetve mandzsúriai és hszincsiangi

bányászati, kőolaj-kitermelési és vasúti koncessziók megszerzése, emellett Külső-Mongólia, a Mongol

Népköztársaság szuverenitásának kínai elismerése.

A stratégiai és gazdasági megfontolások a szövetség megkötéséről hozott kínai döntésben is

kulcsszerepet játszottak. A szovjeteknek tett engedmények sok tekintetben hasonlítottak az imperialista

hatalmak (a britek és a franciák mellett többek közölt a cári Oroszország) és a mandzsu Csing-birodalom

között a 19. században létrejött egyenlőtlen szerződésekre. Ennek ellenére a szovjet-kínai szövetség fontos

szerepet játszott Kína biztonságának garantálásában abban a három térségben, amelyekben az „amerikai

imperialisták" is közvetlen érdekeltségekkel rendelkeztek: a Koreai-félszigeten, Tajvanon és Vietnamban.

Legalább ilyen fontos, hogy Kínának a Szovjetunión kívül nem volt más jelentős forrása gazdaságának

újjáépítéséhez és fejlesztéséhez. Vagyis Peking számára a szovjet-kínai szövetség minden vonatkozása, a

pártkapcsolatoktól a katonai segítségnyújtáson át a gazdasági együttműködésig, az újonnan megalapított

Kínai Népköztársaság modernizációját szolgálta, és azt, hogy Kína ismét világhatalommá válhasson (45. o.).

A szorosabb katonai együttműködéssel szemben mutatkozó kínai ellenállás, ami különösen a Varsói

Szerződés 1955-ös létrehozását követően jelentkezett (36. o.), szintén erre bizonyíték. Összességében

elmondható tehát, hogy a szovjet-kínai szövetség létrejöttében fontos szerepet játszottak ideológiai

motívumok is, a döntő megfontolások mindkét részről mégis elsősorban gyakorlati, stratégiai és gazdasági

természetűek voltak. Ugyanez mondható el az I960 végén végbement átmeneti közeledésről és a nyolcvanas

évek végéről, amikor sor került a kapcsolatok rendezésére. Miért törlént volna másként a szakítás esetében?

Lüthi az SZKP XX. kongresszusát nevezi meg mint az ideológiai viták forrását. Úgy érvel, hogy

a kezdetben valódi elvi nézeteltérést Mao csak később használta fel eszközként saját céljai elérése

érdekében. Véleményem szerint a Mao és a szovjetek közötti „elvi nézeteltérés" manipulatív jellege azóta

kitapintható, hogy Mao lett a Kínai Kommunista Párt (KKP) első számú vezetője. A szakítás eredője

ugyanis a szovjet és a kínai világkép különbsége, valamint a felek hasonló vezetői ambíciói és egyenlőtlen

helyzete közötti ülközés. Lüthi a kínaiak ideológiailag torzult világnézetéről ír (348. o.), én azonban azt

hangsúlyoznám, hogy a hagyományosan Kína-központú világkép volt az, amely nem fért össze a

hidegháború logikájával, amelyben csak két tábor létezett, élükön a két szuperhatalommal.

Lüthi a két szövetséges partnernek a nemzetközi rendszerben elfoglalt egyenlőtlen helyzetét

csupán adalékként, a szakítás egyik okaként említi (349. o.). Véleményem szerint ez volt a problémák

gyökere. Peking éppen a viszony egyenlőtlen volta miatt nem érezte jól magát a szövetségben. A kínai-

szovjet viták jellegét, módszereit és kimenetelét az határozta meg, hogy Kína nem fogadta el a „fiatalabb

testvér" státust. Kína korábban évszázadokon keresztül a civilizált világ közepe volt, amely a 19. század

közepén megszégyenítő vereségeket szenvedett az imperialista hatalmaktól. 1949-ben, a Kínai

Népköztársaság (KNK) megalakulásakor, amikor Mao kijelentette, hogy a „kínai nép talpra állt", azt is

hozzátette, hogy a „hatalmas, bátor és szorgos" kínai népnek meg kell szabadulnia a külföldi elnyomástól.

Az egyenlőtlenség és a kisebbrendűségi érzés kibékíthetetlen ellentétben állt a központiságon és a kulturális

felsőbbrendűségen alapuló hagyományos kínai világnézettel 1956-57-ben Mao ezért akarta megnövelni

Kína befolyását a szocialista világban (65. o.), 1956 végén a KNK ezért kérte arra a Szovjetuniót, hogy

1 2 ... 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 ... 183 184

Comentários a estes Manuais

Sem comentários

Philips AZ1412 Manual do Utilizador Página 175

Comentários a estes Manuais

Manuais e produtos relacionados com não Philips AZ1412