Philips AZ1412 Manual do Utilizador descarregar pdf (Página 76)

SZEMLE

KÉPES GYÖRGY

DÁNIA ALKOTMÁNYTÖRTÉNETE A 13. SZÁZAD VÉGÉTŐL NAPJAINKIG

Budapest, Gondolat Kiadó, 2006. 233 p.

(Jogtörténeti értekezések 37.)

Képes Györgynek, az ELTE ÁJ

tanárának írása, ellentétben azzal, amit egy történész számára a hasonló

címek sugallnak, nem száraz jogi megközelítése a jelzett témának, hanem szerencsésen ötvözi a szakszerű-

ség szigorú kritériumait az olvasmányos stílussal. Valóban arról ír ugyanis, amit a címben megfogalmaz -

történetiségében vizsgálja Dánia alkotmányos fejlődését, de nem úgy, hogy pusztán kiemeli és leíró módon

bemutatja e folyamat egyes mérföldköveit, hanem gazdag történeti anyaggal rajzolja fel ezen mérföldkövek

hátterét, azaz történelmi kontextusát. Mindezek mellett apró, a témához szorosan nem tartozó érdekességek-

kel is szolgál a szerző a történeti háttéranyagban, amelyek színesebbé teszik a kifejtést: így pl. megtudhat-

juk, hogy a dánoknak is volt Kelet-indiai Társaságuk (1625), de azt is, hogy New York Bronx nevű város-

részének névadója is dán volt, egy bizonyos Jonas Bronck, aki 1639-ben telepedett le azon a vidéken, majd

az ottani holland telepesekhez csatlakozott.

A könyv öt nagy részre tagolódik a következő címekkel: I) Bevezetés (7-18.); 2) A központosított

rendi monarchiától az arisztokratikus kormányzatig (19-42 ); 3) Abszolút monarchia Dániában (43-93.); 4)

Az alkotmányos monarchia létrejötte és fejlődése (94-147.); 5) Dánia hatályos alkotmánya és politikai

rendszere (148-219.). Üdvözlendő, amint az itt közölt oldalszámokból is kitűnik, hogy a közép- és kora

újkori részeket „nem nyomja el" a modern korszak, hanem azok megfelelő terjedelmet kaptak a műben.

Éppen ezért az 1800 előtti évszázadok iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják majd a könyvet.

A bevezetés vázlatszerűen megadja a mű kronológiai csomópontjait és a dán államterület közép-

kori változásait, világosan leírva azt a bonyolult viszonyt, hogy a dán korona részét képező Slesvig

(Schleswig) hercegségének története miként kapcsolódott össze a Német-római Birodalom részét képező

Holstein grófságéval, és persze azt is, hogy az 1388-tól 1814-ig fennálló dán-norvég perszonálunió során -

1814-ben Norvégiát Svédországhoz csatolták, ezzel kompenzálva a svédek számára Finnország elvesztését,

amit viszont néhány évvel korábban Oroszország kapott meg - milyen közjogi változások történtek. A

kronológiai bontásból eredően nem ebben a fejezetben, hanem az abszolutizmus kora bemutatásánál szere-

pel a szerző által „dán Trianonnak" nevezett roskildei béke (1658), melynek értelmében Dánia, a Svédor-

szággal vívott vesztes háború következtében, elvesztette területének és népességének kb. egyharmadát. A

legérzékenyebben a mai Svédország déli és nyugati partvidékének elcsatolása érintette Dániái, mivel e

gazdaságilag és népesség tekintetében is fontos területek azelőtt évszázadokon át Dánia részét képezték (itt

volt például a dán érsekség központja is, Lundban).

A második részben a szerző először röviden vázolja Dánia középkori társadalmi tagozódásának

sajátosságait, mely az általános európai viszonyoktól a szabad parasztság nagyszámú jelenlétével tért el.

Mindazonáltal ez a réteg (svédországi társaival ellentétben) nem tudta megőrizni privilegizált státusát a kora

újkorban, következésképp 1570 után lényegében rendi képviselete is megszűnt. Ez a rész alkotmánytörténeti

szempontból két fejezetre oszlik, melyből az első a „dán alkotmány alapelemeit" (pl. királyi hitlevelek,

országtanács, országgyűlés) veszi vizsgálat alá 1536 előtt, míg a második az „arisztokratikus kormányzás"

(1536-1660) intézményeit és működését vizsgálja. Az előbbi vonatkozásában a szerző megállapítja, hogy a

korai rendi gyűlések időszaka (ennek mérföldköve az 1282-es ún. „dán Magna Charta") és a kifejlett rendi-

ség (15. század második felétől kezdődő) korszaka közt itt sem volt kontinuitás, s a királyt korlátozó legfon-

tosabb intézmény a késő középkorban az országtanács volt, ainit megilletett például a királyválasztás és a

hadüzenet joga.

1536-ban egy ún. „alkotmányos forradalom" ment végbe, mely az „arisztokratikus kormányzás"

alapjait rakta le. Elemei a következők voltak: a rendi gyűlés (Rigsdag) segítségével a király a reformáció

evangélikus irányzatát államvallássá tette, ezenkívül a szuverenitás új felfogása alakult ki, amely szerint a

főhatalmat a korona testesíti meg, amit király és az országtanács együttesen képviselnek, tehát „a király az

országtanácsban" elv alakult ki (melyről a szerző megjegyzi, hogy párhuzamba állítható a Szentkorona-tan

Werbőczy által kifejtett nézetével). A tanács kizárólag a király által, saját belátása szerint kinevezett főne-

mesekből állt (1645 után viszont már a tanácstagok döntése alapján kellett az új tagokat kinevezni), és

évente legalább egyszer ülésezett. A rendi gyűlést szintén a tanács javaslatára hívták össze ezután, és csak

alkalomszerűen. Összességében tehát elmondható, hogy az országtanács közjogilag fölébe került a rendi

gyűlésnek. Fontos eleme volt továbbá az 1536-os alkotmányos változásoknak, hogy Norvégiát ezentúl már

nem önálló királyságként, hanem Dánia tartományaként kezelték, s megszűnt a norvég országtanács is,

1604-ben pedig törvényt hoztak arról, hogy a dán országtanács által megválasztott király automatikusan

Norvégia uralkodója is lesz. Mindezek ellenére „a két ország az egységes, közös államig" nem jutott el,

hangsúlyozza a szerző.

1 2 ... 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 ... 183 184

Comentários a estes Manuais

Sem comentários

Philips AZ1412 Manual do Utilizador Página 76

Comentários a estes Manuais

Manuais e produtos relacionados com não Philips AZ1412