Philips AZ1412 Manual do Utilizador Página 14

  • Descarregar
  • Adicionar aos meus manuais
  • Imprimir
  • Página
    / 184
  • Índice
  • MARCADORES
  • Avaliado. / 5. Com base em avaliações de clientes
Vista de página 13
12
Velencében valójában a 15. század vége előtt - eltekintve az 1260 körül ke-
letkezett, de formailag a 9. századot idéző Porta di Sant'Alipio Márk relikviáinak
transzlációját ábrázoló mozaikjától - a lovakkal kapcsolatos emlékek leghalványabb
nyomai sem bukkannak fel.
41
Ezt követően először az ifjabb Marino Sanudo jegyezte
le, hogy a lovak átszállítását az első velencei származású konstantinápolyi pátriárká-
val, Tommaso Morosinivel kétségkívül rokonságban álló Domenico Morosini
sopracomitere (gályaparancsnokra) bízták.
42
Francesco Sansovinot nemzedékkel
később összeállított, Velence dicsőségét megéneklő művében erről mit sem ír; ő az
átküldést az első, 1207 elejéig Konstantinápolyban működő velencei podestá, Marino
Zeno (Geno) nevéhez köti. A krónikások egyike sem hivatkozik olyan okiratra, amely
az átszállítást igazolná, mindketten inkább a rendelkezésükre álló elbeszélésekre ha-
gyatkoznak, akárcsak a ma történésze, mikor az eseményeket próbálja kikövetkeztetni.
Sansovino ismereteinek forrásaként egyértelműen Nikétasz Khoniatészt nevezi meg.
43
Következtetései akár helyesek is lehetnek, mégsem hagyományozta ránk Konstantiná-
poly kifosztásáról az ismeretek teljes anyagát, sokkal inkább az általa ismert szerzők
olvasottságát és képzettségét igazolja.
Sanudo munkamódszerét érdemes egy kicsit alaposabban megvizsgálnunk.
Egy ismeretlen aggastyán elbeszélésére hivatkozik, amelyben szerepel egy bizonyos
Domenico Morosini, és megtudhatjuk, hogy a négy bronzló egyike miként jutott új
hátsó végtagokhoz - egy jellegzetesen oksági alapú mondával állunk szemben; amely
szerint tehát a lovak egyikének patáit utólag pótolták.
44
A Domenicov ezen család-
ban, egészen a 12. századig visszamenően, minden generációban előfordult. így meg-
található Andrea Dandolo Chronica Brevisében is, amely Zára 1202. évi visszafoglalá-
sa kapcsán megemlít egy azonos nevű, jóval korábban elhunyt velencei származású
zárai grófot.
45
Sanudo minden közelebbi indoklás nélkül az 1204-es esztendő esemé-
nyeivel folytatja elbeszélését. Az a Domenico Morosini ugyanakkor, aki a velencei
gályák parancsnoka volt, és a császárváros elfoglalásánál jeleskedett, egyetlens
tudósításban sem jelenik meg, felbukkan ugyanakkor egy ilyen nevű férfi azon milites
sorában, akiket a dózse 121 l-ben Krétán vetett be, a névsort pedig Sanudo bizonyosan
ismerte.
46
A krónikás, de informátora is mondaszerű híresztelések, helytálló történelmi
ismeretek és tudományos dedukció együttes alkalmazásával szerkeszti és alkotja elbe-
szélését.
47
így, akárcsak a Sansovino tollából származó történetek, a történeti módszer
és az ismeretkritika történetét tárja fel, és nem a felséges lovak történetét.
Ugyanez a helyzet a Quadrigára tett valamennyi korábbi utalással. Alaposan
félreértették Petrarca levelét is, amelyben mellékesen említést tesz a lovakról.
48
A
költő egy a Szent Márk téren zajló győzelmi ünnepet ír le, amelynél a dísztribünt az
„arany templom" (így nevezte Petrarca a Szent Márk-bazilikát) külső karzatára úgy
építették fel, hogy a dózse annak közepén, méghozzá az aranyos ragyogású lovak
között állhasson, illetve ülhessen, csakhogy a levélben egy lovagi tornán aratott győze-
lemről, nem pedig Velence történetének valamely jeles diadaláról van szó. A lovakról
Petrarca páratlan szépségük miatt egy történelmi eseményektől független kontextusban
szól: beszámolójában a leghalványabb célzás sem található Konstantinápoly elfoglalá-
sára. A dózse a jelent ünnepli és nem egy hősi pillanat rejtélyes emlékét.
A humanista műértők némelyike a bronzlovakban Pheidiasz mesterművét lát-
ta, kinek híre akkoriban nagyobb volt, mint munkáinak ismertsége; tudni vélték azt is,
hogy Rómában hajdan Janus templomát díszítették.
49
Mások úgy tartották, a négy ló
Chiosból kerülhetett Rómába, ahol Néró diadalívét koronázhatták (miként azt egy
ókori sestertiusró\ ismerjük),
50
majd Nagy Konstantin a Quadrigát, annak szépsége
Vista de página 13
1 2 ... 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 ... 183 184

Comentários a estes Manuais

Sem comentários