Philips AZ1570 Manual do Utilizador

HELTAI JÁNOSMÛFAJOK ÉS MÛVEK3990 Ft

Rövidítve idézett mûvek 305Zusammenfassung 307Személynévmutató 347MÛFAJOK ÉS MÛVEK988

a csoportokat az alábbi elemzésben figyelmen kívül hagy-juk. Jónéhány imádságos- és elmélkedõ könyv impresz-szumából, esetleg más külsõ forrásból azon

kiadóvállalat „Aubrius és Schleichius költségével” látottnapvilágot.423Ebben az esetben tudható, hogy az ajánláscímzettjei, Echi Orsolya és Szegedi An

MÛFAJOK ÉS MÛVEK100431DEBRECENIPéter,Tizenkét üdvösségeselmélkedések ... PhilipKegelius ... által ... Lõcse,1638 RMNy 1730, elõzõkiadása Leiden, 163

Itt kell megemlíteni, hogy akad néhány kifejezett si-kerkönyv a mûfajban. Már az eddigiekbõl is kitûnt, hogyMihálykó János imakönyve és Medgyesi Pál P

és nyomtatta ki saját költségén, mert sokféle nyavalyájá-ban vigasztalónak találta.454Van néhány példa arra, hogy a szerzõ és az ajánlásbanmegszólítot

2.3.7. Az imádságos- és elmélkedõkönyvek. ÖsszegzésAz imádságos- és elmélkedõkönyvek alapvetõ funkci-ója a vallásgyakorlás közösségi kereteiben is egy

iskolát, szegényeket, a templomot támogató, gyámolítónõi szerep, feladatkör. Ha arisztokrata férfihoz fordul az ajánlás, akkor a könyv tartalma többny

mûfaja magának a reformációnak és a reformációhoz ta-padó irodalmi folyamatoknak. Ebben a mintegy másfélévszázadnyi idõben az ide tartozó írások számo

pont kifejtése és apológiája. Ezeket nevezzük a további-akban tulajdonképpeni vagy valódi vitairatnak.Feltétlenül meg kell határozni egy ennél tágabb,

A hitvitáknak a hitterjesztés és hitvédelem mellett a XVII. században egyre inkább kialakult hitoktatási, didaktikus funkciójuk is. Sõt, megjelennek o

BevezetésAz alább közreadandó könyv lényegében azonos akadé-miai doktori értekezésemmel. Csupán a bevezetõ részeketfogalmaztam át az eltérõ mûfaji köv

önálló részük a hitviták folytatásához nyújt segédeszközt.Vásárhelyi Gergely jezsuita egymás után háromszor ismegjelentetett lelkészi kézikönyvében Pe

hanem összefüggésben áll sziléziai és szászországi vitákkal.Másrészt, mint az elõzõekbõl kitûnt, az evangélikusok iskolai feladatnak tartották a hitvi

470A Kalauz harmadikkiadása (Pozsony, 1637),RMNy 1697, de ennekkiadási munkálatailényegében még az õ irányításával folytak.Továbbá a Bizonyos okok1640

hitvitázói pályája, mint mondtuk, alapvetõen két sza-kaszra osztható. A Kalauz elõttire, amely 1613-ig tart, ésa Kalauz utánira, azaz 1613 után.Az els

cáfolata, nem a nemzeti bûnök és közösségi megtéréskérdésköre áll, hanem a különbözõ egyházak, vagyis a ró-mai egyház és az újító felekezetek történet

donképpen csak apropóként kapcsolódik a Magyarinakadott Felelethez,valójában az már a Kalauz utáni idõszak-hoz tartozik, s a harmincéves háború hangul

A pontos idõrend szerint a Kalauz megjelenése utánraesik a Pázmány és Alvinczi között lezajlott második hit-vita. De hangulatában, módszereiben ez még

Egy XVI. században kezdõdött vitát elevenített fel a harmadik mû. Keresztyéni felelet a megdicsõült szentektiszteletirül,491hogy egy, a katolikusok sz

bizonyítja, hogy mindkét írás bekerült a Kalauz 1613. évikiadásának függelékébe, vagyis a Kalauz valóban min-den korábbi vitairat szintézisének tekint

503Csepregi mesterség,azaz Haffenrefernekmagyarrá fordított könyveeleiben függesztettleveleknek cégérescigánysági és orcaszégyenítõhazugsági, Bécs, 16

Gedeon mellett szerkesztõ Hervay Ferenc segítõjekéntdolgoztam, fõként technikai jellegû feladatokat végez-tem, de a katekizmusok, vallási tanítások és

küzdõtérre lépése egyrészt azt demonstrálja, hogy Pázmány nem magányosan harcol a protestáns tábor ellenében, hanem a katolikus nézetek kifejtésére és

keretek között adnak választ. Ezt a fajta kihívást azon-ban Pázmány nem fogadta el! Míg a saját írásai által teremtett erõtérben születõ mûvekre mindi

A Szentírásról és anyaszentegyházról két rövid könyvecskék(Bécs 1626).518A XVII. századi hitviták alapvetõ témájá-vá az egyház fogalma és történeti fo

látta, mint Pázmány, hogy a szóban forgó tételek a hitvi-ták stratégiai kérdései: amely dolgokat az érsek a Kalauz-ban mi ellenünk ... forgat, azoknak

lutheristák vezetõje,528de ez még valójában a Kalauz elsõkiadását követõ viták záródarabja. A XVI. században éskésõbb, a XVII. elején is gyakran követ

Ajánlását Pázmány 1630. december 27-én Illésházy Gáspárnak címezte. Alig egy-két hónappal késõbb kö-vette ezt a Bizonyos okok,533amelyet 1631. február

tébõl, amelynek címe önmagáért beszél: Kegyes és istenesbeszélgetések, melyekben az Úr Krisztus, amaz hívséges és jópásztor, Ádámnak egy eltévelyedett

õ neve alatt Edmund Campianus angol jezsuita Tíz ma-gyarul írott okait.547A fordítást Balassi kezdte el, de mintazt a költõ halálának négyszázadik évf

a nyomtatott nyilvánosságban való konfirmációjakéntfordította magyar nyelvre Leonardus Lessius, németal-földi jezsuita teológus egyik traktátusát Taná

mutatja, hogy a magyarországi evangélikusok hasonlóanjártak el, mint néhány évvel késõbb a Kalauz esetében,azaz a maguk részérõl igyekeztek az egész ü

név szerint köszönet illeti e helyen munkatársaimat,akiknek munkájára, eredményeire közvetlenül támasz-kodott a disszertáció, és közvetlenül támaszkod

a bátaiakat erõsíti apáturuk... Veresmarti Mihály.557Bár elõ-szava szerint már 1633-ban elkészült a kézirat, de közre-adása más fontosabb mûvek nyomta

szép leveléhez kapcsolódik, pontosabban a 2. és 3. levél-hez, amelyek címe így hangzik: Minemû szabadságot adjanak a pápisták az hittel kötött fogadás

3.1.1.10. Három vita és a Rákóczi családAz 1640-es évek elejének három legjelentõsebb kato-likus protestáns hitvitája a Rákóczi családhoz köthetõ.Létr

a fejedelemasszonynak, hogy álláspontját védelmezze a félremagyarázásokkal szemben. Medgyesi vitairata nem-csak az események leírását, hanem Vásárhely

támadja meg, s ezzel õ határozza meg a vita témáját, s a retorikai pozíciókat. S mivel a Csecsemõ keresztyén egy-értelmûen a fejedelmi család reprezen

Az ügyet lezáró megegyezés pedig elrendelte mindkét vitairat példányainak összegyûjtését és megsemmisíté-sét.576Arról viszont nem szólnak a források,

elõszava lényegében önállónak tekinthetõ traktátusbantárgyalta ezt a kérdést. A szakirodalom még nem vizs-gálta, hogy ez a katolikus munka reagál-e Al

kított, egyébként meglehetõsen heterogén anyagot ve-gyes szempontrendszer szerint lehet majd ismertetni.Tartalmi, teológiai tekintetben ugyanis négy n

Ehhez a háborúhoz köthetõ a református–evangélikus,azaz belsõ protestáns viták nagy része. Ezeket azonbannem itt, hanem a következõ alfejezetben tárgy

vagy legalábbis ezzel az igénnyel készültek. Ezek a követ-kezõk: Félegyházi Tamás: Loci communes theologici, azaza keresztyéni igaz hitnek részeirõl v

tudatosan nem léptem túl a megjelent kötetekben meg-jelent anyagon. Ebbõl viszont az is következett, hogy a szakirodalmi hivatkozásokban az RMNy-kötet

1641-ben zsinatot hívott össze Kolozsvárra. Erre az alka-lomra Geleji az isteni állatnak egységérõl és annak sze-mélyeinek háromságáról adott ki tézis

legfontosabb elemeit. Diest ezt a munkáját kifejezettenmagyarországi tanítványai kérésére írta. Mûvének ma-gyarországi karrierjébõl úgy tûnik, hogy it

kezdetén és folyamán (1616–1622) hirtelen megugrott a vitairatok száma. Már a prédikációs kötetek ismerteté-sénél is érzékelni lehetett, hogy ez az es

Babillónak mezítelenségének tüköre (Pápa 1626).602Háromáltalában tárgyalja a protestánsok és katolikusok közöttivitás kérdéseket. Ez a három egyetlen

Pálházi Göncz Miklós Balthasar Meisner, wittenbergiprofesszor egyik tanítványának, Johann Rodenborgantverpeni poétika professzornak Dissertatio de mur

Kecskeméti három említett munkája is nyilvánvaló-an a harmincéves háború kezdeti szakaszának hangula-tából táplálkozott. Kettõvel európai vitákat közv

3.1.2.3. Vitairatok az egyházrólLáthattuk, hogy az átfogó jellegû vitairatoknak isegyik leghangsúlyosabb kérdése az egyház fogalma, mibenléte, történe

Kaspar Preller 1638-ban Lõcsén látott szükségesneknyomtatásban is kibocsátani egy olyan, német nyelvûhitvitázó prédikációt, amely azt az immár jól ism

Nincs konkrét utalás arra, hogy Jacobus Faschkónak1650-ben a báni gimnáziumban megvitatott vizsga-tételei még a Faberrel folytatott harccal állanánakö

631RMK III 7617 és RMKIII 7621632A négy disszertációcímének elsõ mondatamegegyezik: Lucidissimispecilli perspectivoLutheranorum obtuso, quodmonachus B

rokhoz, amelyek részben az anyag belsõ összefüggéseibõlkövetkeznének, részben a szakirodalomban használatosak. A kezdõ idõpont, 1601, problémátlan. Vi

jelent meg a Linzbõl hajón Pozsonyba érkezõ és ott a Pálffyak palotájában lakó, húsz éves Regina Fischerneka néhai pozsonyi külvárosi bíró, Johann Cle

640Bibliotheca acta etscripta magica.Nachrichten, Auszüge undUrteile von solchen Büchernund Handlungen, welche dieMacht des Teufels inleiblichen Dinge

A Bielavý Dennicájával folytatott polémia a követ-kezõ évben fejezõdött be. A vitákról vallott evangélikusnézeteknek megfelelõen, az iskolák vállalták

tökéletességét, az üdvösséghez elégséges voltát, vala-mint világosságát.650A második a Szentírás genuinussensusának, azaz természetes, igaz (veleszüle

3.1.2.6. Vegyes témájú hitvitázó iskolai disputációkAz iskolai vizsgatételekben folytatott hitvitáknak azeddigiekbõl is láthatóan, kettõs alapfunkciój

aktualitását sem. Ezek témái: 1625-ben a kassai isko-lában a böjt, 1640-ben a trencséni Illésházy udvarban azeredeti igazságosság, azaz az embernek a

napvilágot látott.655Pázmány bosszankodva említi az ese-tet már Magyari ellen írt mûvében is: Minap is egy szentÁgoston szerzetébõl szökött barát írás

késztette arra 1637-ben, hogy megírja Romanocategorus,azaz az apostoli vallással ellenkezõ, minapi római-katolikusoktudományának mutató lajstroma címû

elnökletével az ott tanuló magyar diákok egész disputá-ciósorozatot adtak ki Kircher vitairata ellen.665Nem zár-ható ki az sem, hogy Alexander Hadikna

testantizmuson belül folytak – Magyarországon a viták fõfrontja egyértelmûen a katolikusok és protestánsok kö-zött húzódott. A protestantizmus polariz

Tehát a XVII. század elsõ évtizedeiben meginduló és1620 után egyre inkább kibomló tendenciák 1660-ignagyjából töretlenek, és az 1660-as évtizedben ves

671Mivel ezek a vitairatokegyenként tartalmilagkevéssé érdekesek, csupáncímeiket soroljuk felidõrendben. Ez elégségesenmegvilágítja tárgyukat,témájuka

megpróbálkoztak professzoruk elképzeléseinek a hazaiviszonyokhoz adaptált megvalósításával, vagy legalább-is, ha teológiai vitákat kezdeményeztek, vag

1625 decemberében küldött mûvébõl egy példánytZvonarics sógorának, Lethenyei Istvánnak. Ehhez ké-pest Zvonarics igen gyorsan válaszolt, hiszen a Batth

szédet célozta, hanem egy belsõ református vita nyománkeletkezett. 1619-ben a Bethlen által Pozsonyban tartottországgyûlésen karácsonykor ketten oszto

teológiaprofesszor Loci communes theologici (Wittenberg1619) címû mûvébõl fordította le az eleve elrendelésrõlszóló részeket, amely az úrvacsorai taní

mazásokra építõ) és zsinati elképzeléseivel a svájciak ele-gendõnek tartották a különbözõ protestáns hitvallásokegy kötetben való kinyomtatásával demo

tikai különbségek kiegyensúlyozását tükrözõ katekizmu-sa. Katekizmus és énekeskönyv pedig könyvkiadási szem-pontból szorosan összetartozó mûfajok!Az i

folytatódott, és a szokásos módon zárult le Szölõsi Jánossárospataki rektor egy évvel késõbb kiadott válaszával,és Horváthnak 1652 júliusában napvilág

lehetõség, hogy röviden bemutassuk azt a néhány fontosés néhány kevésbé fontos vitairatot, amelyek az általunkvizsgált idõszakban nyomtatásban is napv

Azok is névtelenül: A Háromságnak oltalmazására gon-dolt legfõvebb okoskodások megvizsgálása (Kolozsvár1634),704és Az Szent János evangéliuma kezdetin

szempontra kell tekintettel lenni a kérdés eldöntésében. A címszövegek elemzése, a füzetbeosztás és füzetjelek, to-vábbá az egyes részek szedési saját

Mint az iskolai kiadványok tárgyalása során is fényderül majd rá, Gyulafehérvár sajtójával és jól mûködõakadémiájával az 1630-as évek végére a közép-e

713Mivel ezek a vitáknem érték el a nyomtatottnyilvánosság szintjét, ittcsupán az RMNy-számokra való utalássalsoroljuk fel tájékoztatásulazokat a kiad

716Dialogus politico-ecclesiasticus, azaz kétkeresztyén embernek...beszélgetések... az ...presbyterekrõl ... és a presbyteriumról..., Bártfa, 1650, RM

ismert, nyomtatott munkáját. A vitát Váczi viszontvála-sza zárta.719Mint mondtuk, a vita központi témája, az Úri imád-ság liturgiai helye, teológiai s

3.1.5. A vitairatok ajánlásainak címzettjei és költségviselõiA vitairatok ajánlásainak áttekintésénél csak a tulaj-donképpeni vitairatokat vesszük fig

723Egyházi elöljáróknakajánlott mûvek:Katolikusok: RMNy 933Pázmány ajánlja PetheMárton kalocsai érseknek;RMNy 952, 1002, 1024Pázmány ajánlja ForgáchFe

727RMNy 1116Balásfi EszterházyMiklósnak; RMNy 1118ugyancsak Balásfi HethesiPethe Györgynek; RMNy 2279 MatthiasFaber jezsuita WolfgangOchsnak, a beszte

732Fõrangúaknakajánlott reformátusvitairatok: RMNy 1166 SzenciMolnár Albert BethlenGábornak. RMNy 1247 PécseliKirály Imre BethlenGábornak. RMNy 1262Mi

Ilyen mûvekre pedig a reformáció kezdetétõl fogvaigen különféle igényekbõl állandóan szükség volt. A hittartalmának kibontásához természetesen elenged

igény is. Az állam és egyház, állami és vallási élet össze-fonódása miatt, – hogy az egyház és vallásügy törvénye-sen rendezhetõ legyen, – az államnak

ványokat írja le. Az így körülhatárolt anyagot a XVII.századi kötetek, hasonlóan Szabó Károlyhoz és az RMNyelsõ kötetéhez, évrendben dolgozzák föl, az

734Bibliamagyarázat és a Biblia tartalma: RMNy 1187, 1222,1341, 1646, 1889, 2139,2361, 2409. Rendszeres vallási tanítás: RMNy 874, 1059, 1132,1293, 13

viszont 21-et a vitairatok között is meg kellett említeni,vagyis látható, hogy ténylegesen igen ritkán volt szükségkizárólagosan (vagy legalább elsõdl

a reformáció lelki-szellemi alapját képezõ folyamatok ed-digre mélyen áthatották a magyar társadalmat. Ezekkel a mûvekkel bizonyos értelemben teljessé

Szenci Institutió fordításához hasonló funkcióban– vagyis egy európai teológus teljességre törõ tanítá-sának tolmácsolásával a Kalauzra adott válaszké

A harmadik, Németországban használatos és Magyar-országonis népszerûvé vált evangélikus teológiai tankönyvKonrad Dieterich (1575–1639) kátémagyarázata

A harmadik, Szikszai Hellopoeus Bálint értekezése,A mi keresztyén hitünknek három fõ artikulusáról (Gyu-lafehérvár 1632),758még a XVI. században kelet

761Szemlénk teljességekedvéért témák szerintcsoportosítva adjuk a szóban forgó mûvekcímeit. A szentségekkelfoglalkoznak: PÁLHÁZIGÖNCZMiklós, Az Úr vac

763RMNy 1888764Ez utóbbi disputáció:RMNy 2063. Egyébként a vallási tanításnaktekinthetõ iskolaidisputációk címüktémamegjelölõ részével a következõk:Ev

3.2.2. A hitvallásokA hitvallások klasszikus kora a XVI. század volt, hi-szen, mint elmondtuk, ez a mûfaj fõként az önmeghatá-rozást szolgálta, másods

kiadásra: Minek utána pedig az exemplárok elfogytanak vol-na, vévén eszébe a mi nemes és becsületes magisztratusunk,hogy sokan keresnék, újabban kinyo

rendezõ elvei fejezõdnek ki, azaz a kiadványok területi éskronológiai összetételét tárják fel tömör számoszlopok-ban. Másrészt jellemzik a kialakulófé

latin (vagy német) nyelvû kiadások. Mikor 1616-banSzenci Csene Péter, érsekújvári lelkész és Felsõ-Dunamelléki szuperintendens elsõ ízben fordította l

az évben kétnyelvû, latin–magyar változatban újra kiad-ták Debrecenben, mert mint a nyomdász Rheda Pál beszámol róla az ajánlásban: Ez írás ki is nyom

Samarjai ajánlása szerint könyvének kettõs haszna van.Az elsõ az, hogy a lutheránusok végre megismerhetik be-lõle magyarul is saját vallásukat, amire

mindeneknél szép és ékes... ettül vagyon, hogy ennek neveze-ti és fedele alá bészínyleni magokat a kálvinisták sem átall-ják.777Ugyanakkor az erõsödõb

állandónak tekintett. Célja az volt, hogy a lehetõ legrö-videbb formában nyújtsa a teljes keresztyén tanítást.Sorrendben tárgyalja és magyarázza 1. a

A katekizmus egyébként az egyik „legsérülékenyebb” ki-adványtípus. Kis terjedelmû, ugyanakkor gyakran és hosszúidõn át forgatott nyomtatvány, amely az

781RMNy 801782Debrecen, 1624,RMNy 1303; Debrecen,1632, RMNy 1526;Várad, 1642, RMNy1980, Szeben, 1646, RMNy2150; Várad 1649, RMNy2303; Várad 1650, RMNy

A református ortodoxia nagy nemzedékének tagjaiközül még Keresszegi Herman István tiszántúli püspök,David Pareus egykori heidelbergi diákja végzett el

3.2.3.2. A heidelbergi káté átdolgozásaiA Heidelbergi Káté tömörsége és rövidsége ellenére isnagyon „súlyos” anyag az alapfokú oktatásban, de még a ke

799Pécseli kátéjának egypontján, ilyen száraz,didaktikus szövegbenteljesen váratlan módon mégsaját életeseményeinekhatása is megmutatkozik. A Miatyánk

HELTAI JÁNOSMÛFAJOK ÉS MÛVEK

iskolai disputációk defendenseirõl, azaz a vizsgázókról,az iskoladrámák többnyire teljes bizonyossággal nemazonosítható szerzõirõl, valamint a különfé

dást pedig megfelelõen indokolja, hogy a katolikus egy-házi központok Pozsony és Nagyszombat közelségébenajánlatos volt minden konfrontáció kerülése.M

a nyomtatás idején miért Preszakában és miért nemGyulafehérvárott dolgozott, egyelõre tisztázatlan.805Mindenesetre mikor a káté létezésérõl Varlaam mo

nek tarthatók. Ugyanakkor lehetetlen nem látni, hogyMikolai programjában az anyanyelvû mûvelõdés meg-teremtése csak járulékos elem, fõ célja a puritán

3.2.3.4. Az evangélikus katekizmusokA kilenc ismert evangélikus kátékiadásból nyolcLuther kiskátéjának szövegét tartalmazza.813A káténakegészen pontos

a katolikusok toleranciájának keresését, mint a reformátu-sokkal való együttmûködést tartották helyesnek. Azonmunkájának lefordítása, amely éppen a ka

dója az egykor nyomdával is rendelkezõ királyi titkárnak,Ferenczffy Lõrincnek Pál nevû, jezsuita szerzetesként élõtestvére volt.824A szintén jezsuita

1644-ben és 1654-ben.827Mivel ezen kiadások egykorilétezésére csak megbízható adatok alapján lehet követ-keztetni, példány egyikbõl sem maradt fenn, n

könyvek és egyházkormányzati kiadványok mögött. A hit forrásának megismerését és értelmezését, a közös-ségi és egyéni vallásgyakorlatot, áhítatosságot

séges volt, nyomtatott formában is közzétették. Hason-lóképpen láttak napvilágot a katolikus egyházmegyei zsi-natok határozatai is. Ma 6 református, 5

840PATHAI István, Az helvétiai confession valókörösztyén prédikátoroknakDunán innen az egyháziszolgálatban valórendtartásokról irattatottkönyvecske, N

nagyobb kulturális központnak számító város közül pl. Nagyszombatban tizenkilenc, részben vagy egészben önállónak tekinthetõ intézményrõl van adat, Gy

846RMNy 2313847RMNy 1720, 1825848Agenda, azazszentegyházicselekedeteknek avagyszentségeknek és egyébegyházi szolgálatokkiszolgáltatásának módja,Keresz

egyházak szervezetei. A reformátusok az idõk folyamánkorszakunkig hat egyházkerületet hoztak létre: az erdélyit,a tiszántúlit, a Tiszán innenit, az Al

püspök gondozásában Váradon kiadott 1642. évi két-nyelvû, latin–magyar változatot pedig címlapja szerintPest, Solt, Pilis, Nagy és Kis Heves, valamint

868Assertiones verae,oppositae pontificiorumcalumniis, quibus etdoctrinam et personamevangelicorum mundosuspectam reddereconantur..., Debrecini1615, R

tartott fõegyházmegyei zsinaton, amelynek határozataitugyancsak megjelentették nyomtatásban is.875Ezenkívül még egy egyházi rendelkezéseket tartalma-z

ton, ez a debreceni nyomdában készült,884a másikat1629-ben a Dunántúlon, ez a pápai nyomda terméke.885Az evangélikusoktól egy 1642-ben Csepregen kiáll

mint a prédikációk, az énekek nagy része, a vallási taní-tások. Igaz, az utóbbiak lényegesen különböznek az elsõkettõtõl, mivel a prédikáció és az éne

vallomásként is funkcionál, másrészt viszont közvetít is az emberrõl bizonyos, retorikailag jól megformált él-ményanyagot. Azaz a vallási és irodalmi

az egyéni hitélettel, bár az egyéni áhítatosságnak lehet-nek eszközei, szolgálhatják a hitbeli építést, épülést, delétrejöttükben, megalkotásukban már

ban.890Lõcsén 1642 körül és Váradon 1652-ben felte-hetõen ugyanilyen „rendezetlen” kiadások láttak nap-világot.8911655-ben Váradon egy filológiailag i

legalább, az akkor közös hazában élõ népek alkotásait ha-sonló mélységig tárni fel és az incipiteken kívül a verscíme-ket is nyilvántartani. Ez azonba

A Balassi–Rimay–Nyéki-köteteken kívül három to-vábbi kiadvány akad még, amely olvasmányjellegû ma-gyar nyelvû vallásos verseket tartalmaz. A Debrecenb

Balthasar Beucer Krisztus szenvedésérõl szóló, 1629-benkiadott vallásos költeményének függelékében helyezteel az 1626 végén elhunyt Michael Nanticoviu

históriát lengyelbõl magyarra és adta ki feltehetõen Krakkóban 1627-ben, s a históriához függelékben még ötnõi szent: Katalin, Krisztina, Dorottya, Kl

1627).920Szenci Molnár Albert Discursus de summo bono,az legfõbb jóról (Lõcse 1640) címû értekezése921és KériSámuel Keresztyén Senecája (Bécs 1654)92

szolgáló kiadványok között kerül majd sor. De szükségesitt is megemlíteni, hogy az uralkodók hitbeli buzgalmárólés az egyház iránti kötelezettségeirõl

II. Az iskolai kiadványokMint bevezetõnkben írtuk, a XVII. század elsõ felébena Magyarországi könyvkiadást a nyomdák hálózatán kí-vül három intézményr

928Tankönyvek I (A vallási kiadványoknálnem tárgyalt tankönyvek)RMNy 875A, 878, 887,891, 897, 898, 899, 919,925, 937, 959, 995,1006, 1012, 1049, 1050,

930Iskoladrámák: RMNy1022, 1112, 1133, 1415,1506, 1621, 1722, 1785,1827, 1886, 2157, 2219,2263, 2264, 2272, 2275,2280, 2322, 2328, 2329,2330, 2376, 23

tani. Ábécéskönyvek és alapfokú társalgási formulák.Etikai normákat közvetítõ, de egyben a frappánsabb nyelv-használatot segítõ bölcsmondás-, vagy bib

hogy egy alaposabb vizsgálat kiderítené, hogy Andreadesis valamely ismert minta, leginkább Melanchton vagyMolnár alapján dolgozott, s ez a lehetõség n

jellemzõjét. Az elsõ, hogy a magyarországi olvasóközön-ség könyvigényének igen nagy részét külföldi vásárlások-kal elégítette ki. A szûkös piac, a kis

hasonlít Comenius híres mûvére, Szenci Molnár AlbertDictionariumára és a Calepinus-szótárra támaszkodik. Ötízben nyomtatták ki korszakunkban.950Erdõbé

volt.959Peter Loderecker hétnyelvû dictionariuma,amely 1605-ben Prágában látott napvilágot, a kereske-dõk munkájának segítésére készült.960Georg Henis

ható volt az Illésházyak udvari iskolájában, de sokkal inkább a család reprezentációját szolgálta.967Külön csoportot alkotnak Comenius tankönyvei,amel

A legtöbbet forgatott iskolai retorikai tankönyveketLudovicus Philippus Piscator, a gyulafehérvári iskola ta-nára írta. A trópusokról és figurákról tá

Harmadik, tervezett darabjáról nem maradt fenn meg-bízható adat.A már ismertebb alkotókon kívül három, hazai isko-lákban mûködõ rektor is szerkesztett

Andreas Graff adott ki. 1644-ben jelent meg Trencsénbenaz õ alkotásaként az elsõ magyarországi fizikakönyv, a Peripateticum theatrum naturae.994Ezenk

A tankönyvként is szolgáló vallási tanításokat és kate-kizmusokat már elõzõ fejezetünkben saját mûfaji helyü-kön bemutattuk, ezért itt csak felsorolás

Káténak már címszövege is utal az iskolai használatra:Catechesis... in ecclesiis et scholis plerisque usitata.1015 1604-benSzárászi Ferenc így magyarí

azonban példány alapján egyik sem ismeretes, mindhá-romra csupán egykorú adat alapján lehet következtetni,nem állítható teljes határozottsággal, hogy

nyomtatvány. Ennél bizonyosan jóval több létezett, mi-vel azonban kis terjedelmû és gyorsan aktualitásukatvesztõ iratokról van szó, igen kis arányban

igyekszik a közéleti mûfajok szélesebb körét is feldolgoz-ni. Másrészt, hogy ezek az elemzések és meghatározásokáltalában poétikai-retorikai szempontb

A 86 iskolai vizsgatételbõl 57 teológiai tárgyú. Közü-lük 35-öt a hitvitáknál, 22-õt pedig a vallási tanításoknálismertettünk. A fennmaradó 29 tételbõ

A katolikus iskolákból csak a szepeshelyi jezsuita gim-názium növendékei 1649. szeptember 15-én elhangzottrövid elõadásának, az Aquila Viszochanianak

amint elmondtuk, nem kifejezetten iskolai célból ké-szült, nem is került feltétlenül iskolai használatba. A magyar értelmezésekkel ellátott Calepinus

kátéjának egyszerûsített változatát üzleti vállalkozás-ként nyomták ki Bécsben,1050vásárlóként a magyar-országi katolikus iskolák diákjaira számítva.

Megállapítható, hogy a nyomdák többsége csupán a helyi iskola számára dolgozott. Ez alól lényegében kétkivétel akad, Lõcse és Trencsén. Nyilván a gyul

ki õket. 1645-ben például Joannes Kares és felesége, Re-gina Kares adományából, illetve hagyatékából a körmöc-bányai tanuló ifjúság számára készült el

1064Besztercebánya,vizsgatételek: RMNy 1888,1934, 2015, 2063, 2267;színjáték: RMNy 1415,1506, 1621; lakodalom:RMNy 1226. Rózsahegy,vizsgatételek: RMNy

1068RMNy 1387Molnár Gergelynyelvtana, RMNy 2058egy Donatus-kiadás,RMNy 1531 egy practicaaritmetica a Rákóczi fiúkszámára, RMNy 1996Cato bölcs mondásai

A gyulafehérvári akadémia mûködéséhez kevesebbelméleti pedagógiai alkotás kapcsolható, mint Comeniustevékenysége idején a sárospatakiéhoz, de feltétle

letet, mégis érdekes körülmény, hogy a katolikus „iskolainyomdászat” megindulásának egész pontos kezdõ évevan, 1636, a nagyszombati egyetemi oktatás m

telükkel gyakran módosítják a fõ mû funkcióját. Példáulegy bõ imádságanyaggal közrebocsátott Luther-kiskátévalószínûleg inkább templomi, a kevesebb „i

egy,108913-ban pedig a neobaccalaurusokat vagy neo-magisztereket üdvözlik.1090A további kettõ közül azegyikben a Szent István szeminárium hallgatói me

5 az igazi tankönyv: egy szójegyzék,1093egy görög,1094kétlatin nyelvtan1095és egy szentencia–gyûjtemény, vala-mennyi máshonnét is ismert munka, Sziksz

Váradon már a nyomdaalapítás évében, 1640-bennapvilágot láttak az elsõ, tankönyvnek minõsíthetõ ki-adványok, a Heidelbergi Káténak egy iskolai kiadása

S bár az itteni kollégium hatása, szellemi kapacitása nemvetekedhetett a gyulafehérváriéval, mégis az iskolai ki-adványok helyi szerzõi-gondozói közül

Andreas Graff ars epistolandija, Comenius magyar értel-mezésekkel ellátott Januája és Vestibuluma, s ConradDietericus logikája jelent meg itt egy-egy

gyászolták meg.1132S végül 1608-ban itt látott napvilágota zempléni iskola rektorának, Redmeci T. JánosnakHomonnai Drugeth Bálintot dicsõítõ panegyris

nyelvtana, Conrad Dieterich retorikája, CasparusBartholinus logikája, valamint Joannes Stieriusnak a helybeli rektor, Joannes Ohrhendius által gondozo

darab. Ebbõl kettõ a valódi tankönyv. 1601-benKeresztúrott jelent meg az akkori csepregi rektor,Michael Andreades latin nyelvtana, 1602-ben pedigSárvá

és a Cato, másrészt a gyulafehérvári tankönyvek, har-madrészt Comenius alkotásai.Lõcse elsõsorban tevékeny nyomdászának üzleti vál-lalkozásai következ

III. Az alkalmi nyomtatványokAz alkalmi nyomtatványok alapvetõen két nagy cso-portba sorolhatók. Az egyiket a kalendáriumok alkotják,amelyek az idõ év

Mondanivalója végkövetkeztetései három pontban fog-lalhatók össze:1. A XVI. század harmadik harmadában Magyarorszá-gon is megindul az írott kutúra jav

1156Az említett dicsõítõversek a következõk (Az RMNy szám után a kiadás évszáma, a szerzõneve, kurzívval adicsõített neve, s végül, ha megállapítható,

1157RMNy 1273, Lõcse1622, Wolfgang Musculuskassai német lelkész HorváthBoldizsár szepesi alispánt,alispánná választás; RMNy1472, Kassa, 1630, JakubJak

1162RMNy 1694, 1696,1784, 1840, 2017, 2233,2389, 2425, 2546, 2595.A köszöntõk ésköszöntöttek névsoramindig igen terjedelmes,ezért felsorolásukra ittni

1166RMNy 1032, Kassa, 1619 és RMNy 1033, Kassa, 16191167Születésnapraszólók: RMNy 1444,Lõcse, 1629, Matthaeus Saxo lõcseirektor köszönti Horváth Boldi

1169A lakodalmiköszöntõk megoszlása. Az adatok sorrendje:RMNy szám, a házasulókneve, a köszöntõk neve.„Tiszta” polgári házasság,iskolai köszöntéssel:

bíró lánya – lelkészek,rokonok. RMNy 2570Peter Wolf brassói tanár,Marta Schankabank,brassói polgárlány –Martin Albrich brassóirektor. RMNy 2609Zachari

1171Az egyetlen kivételRMNy 1698, a köszöntõPerényi Imre viszontebben az esetbennagyszombati diák.1172A gyászkiadványokmegoszlása. Az adatoksorrendje:

1964 Ján Hodik, biccseiszuperintendens, 1642. II. 22. DanielRemeò, trencséni rektorés az egész iskola; 1972Joachim Seelinger (versesönéletrajz), 1642;

Seelinger német nyelvû önéletrajzán kívül két kiad-ványban találhatók magyar nyelvû gyászversek, közülüka Móric hesseni õrgróf halálára írottak nem is

rész a prognosztikon, a csillagok járásából, a planétákforgásából a következendõ esztendõre való ítélet, azazelõrejelzés, jövendölés. Ez fõként a várh

sorvadása, szegényedése, dinamikájának csökkenése. A teológiai irodalom a szellemi életnek szinte egyetlenterülete, amely megõrzi virulenciáját. Ez az

–Tejfaluban 16, Szebenben 41, Trencsénben 18, Vára-don 16.A meghatározott évre szóló 351 kalendáriumból 245volt magyar nyelvû (138 példányból ismert,

AZ ALKALMI NYOMTATVÁNYAK269TáblázatA Magyarországon 1601-1655 között nyomtatott naptárak nyomdahelyenkénti és nyelvenkénti megoszlása.Elõl az összes

Látható, hogy Brassó, Gyulafehérvár és Kõszeg nyomdá-jában csak szórványos volt a kalendáriumok nyomtatása.A legtöbb naptárt, csakúgy mint tankönyvet,

tározott kiadványtermelésbõl, amely egyébként fõként bi-zonyos lelki és társadalmi igények és funkciók szolgálatá-ban áll, s amelynek anyagi értelembe

272

IV. Az állam életévelkapcsolatos kiadványokAz egyházak és iskolák mellett az állam a harmadik intézményrendszer, amelynek igényei az elõzõ kettõhöznem

támaszkodhattak a középkori hagyományokra, addig Erdélyben nemcsak az általában felmerülõ kérdésekkelkellett szembenézni, hanem létre kellett hozni az

ízben pedig horvátul és latinul is hazai sajtó alól látottnapvilágot. A legelsõ XVI. századi, Veres Balázs által ké-szített fordítást11891589-ben Lask

1650-ben pedig Lorenz Brewer nyomdász kétnyelvû válto-zatban tette közzé Lõcsén.1198Késõbb 1696-tól függelék-ként a Corpus juris kiadásaihoz is csatol

néha évente többször összeülõ erdélyi országgyûléseken el-fogadott törvénycikkeket, más néven artikulusokat 1610-tõl többnyire nyomtatásban is közzéte

négy nagy alakító tényezõ mellett pedig a nyomdák mûködésére, a mecenatúra és reprezentáció jelenségeirekell még tekintettel lenni.A négy nagy tömbön

Egyetlenegyszer fordult elõ, hogy erdélyi artikulusok a fejedelemségen kívül láttak napvilágot. Az 1613. okt.22–29. között ülésezett kolozsvári ország

Az 1619–1620 körüli mozgalmakat megelõzõen pedigmég 1612-ben Pozsonyban nyomtattak ki egy II. Mátyásáltal megerõsített, Magyarország számára készített

tudományt képviselõ darabbal együtt, finomabb mû-faji distinkciók és nyelvre való tekintet nélkül legalábbfelsorolásszerûen számba vegyük. A mûfajjal

A tisztségviselõk kötelességeivel mai ismereteink sze-rint csupán két kisebb kiadvány foglalkozott. WolfgangMusculus kassai német evangélikus lelkész,

17 kiadvány sorolható a vizsgált 55 évnyi idõszakból a történetírás kategóriájába. Bethlen Gábornak igenerõs volt az a törekvése, hogy újra megszervez

szilvásujfalui iskolamester (vagy lelkész) Bethlen Gábortdicsõítõ történeti tudósítását: A felséges Bethlen Gábor-nak... öt rendbeli Isten anyaszenteg

beszámoló a tudósító, hírt adó kortárs történetírás körébesorolható. Ezek idõrenben a következõk: (1.) Melík,Samuel: Eteosticha continentia annos, men

1606-ban valószínûleg Alvinczi Péter szerkesztette a Bocskai-szabadságharc apológiáját, a magyar rendekHabsburg-ellenes fölkeléseinek eszmei alapjául

benyújtott elõterjesztésre adott válaszként értékelhetõ. E két egymással összefüggõ vitát a minden bizonnyal Alvinczi Péter által írt Querelarum incl

jövendölése, hogy igaz legyen sok dologból már kitetszett.1263Ez utóbbinak szerzõjét, keletkezési körülményeit mégnem tárta föl kellõ mélységben a kut

pedig kiváló alkalmat kínál ezeknek a tapasztalatoknak,összefüggéseknek az elmondására, vagyis arra, hogy azRMNy két XVII. századi kötetét, a bibliogr

288

V. A funkcionális és használati mûfaji rendszeren kívüli kiadványokAz egyházi, iskolai, alkalmi és az állami élethez tarto-zó kiadványok számbavételév

(Leutschoviae 1632)1268és egy rendszeres leíró földrajzkönyv a Medulla geographicae practicae... (Bartphae 1639).1269Csak érintõlegesen kapcsolódik a

iharnak a hasznáról.12751644-ben Lõcsén Johann DavidRuland, az öregebb iktári Bethlen István udvari orvosamár terjedelmesebb gyógyszerkönyvet állított

szerzõje Julius Caesar Patavinus, 1600 körül élt filozófusés matematikus volt. Ez is egyike azoknak a kiadványok-nak, amelyeket igen hosszú idõn keres

beilleszthetõk a felvázolt funkcionális mûfaji rendszerbe,s amelyek e mellett nem tudományos vagy gyakorlati céllal születtek, amelyek valójában legin

Az iskolai kiadványok két vonatkozásban állnak kap-csolatban az irodalommal. Egyfelõl a nyelvi, grammati-kai, poétikai, retorikai tankönyvek a szövege

3. Epigrammatica quodlibetica ad litteratos Leutschoviensisserio et joco... Leutschoviae 1637.1290A névtelen szerzõ azonkívül, hogy verseit a podagra

pedig ismételten utal arra, ami már az alkalmi versek tár-gyalásánál is föltûnt, hogy Lõcsén és környékén mûköd-hetett egy literátorokból, mûveltebb p

13. Kákonyi Péter: Igen szép história Cirus királyról, mi-képpen akarta elveszteni Astiages király... Lõcse 1628.130414-15. Istvánfi Pál: Volter királ

HELTAI JÁNOSMÛFAJOK ÉS MÛVEK

zésnek. Arra szolgálnak, hogy teljessé tegyék az összké-pet, pontosan lehessen látni az egyházi-vallási kiadvá-nyok helyzetét, meghatározó voltát az e

A históriás ének mûfaja sem halt el egészen a XVII.század elsõ felében. Még néhány új darab is keletkezett:1. Tállyai Pál: Historia de venatione divi

házasság-, asszony-, mesterség- és szatírikus hangú be-tegségdicsérõ költeményekbõl áll a verses anyag, a prózaimunkák között ugyanebben az ízlésvilág

[Magyar Aesopus, azaz Aesopusnak egész élete és fabu-lái]. Lõcse 1628 körül.1331A ma nem található egyetlenpéldány egykor Széll Farkas tulajdona volt,

BefejezésÉrtekezésemben megpróbáltam bemutatni XVII. századi könyvkiadásunknak egy idõbelileg jelentõs szaka-szát. Áttekintettem a könyvkiadás összeté

általános mûvelõdésünkre, szellemi mûveltségbeli álla-potainkra nézve az általam alkotott képbõl. Nyomdászatunk Európa szerencsésebb részéhez ké-pest

A Biblia nyelvi hatását pedig felerõsítették a prédikáci-ók, énekeskönyvek, imádságoskönyvek. Ezek a Biblianyelvi hatása mellett magukba olvasztották

Európáétól, kezd provinciálissá, hiányossá válni. Ehhezaz tehetõ hozzá, hogy a virulens egyházi-vallási irodalomviszont igen széles néprétegek számára

Rövidítve idézett mûvekFejezetek 17. századi nyomdászatunkból – Fejezetek 17. századi nyomdásza-tunkból – Studien über die ungarländische Typographi

Gattungen und Werkeim ungarischen Buchverlag des 17. Jahrhunderts (1601-1655)Zusammenfassung1971 erschien der erste Band des Handbuchs RégiMagyarorsz

A vallási tartalmú nyomtatványoknak valójában na-gyon különbözõ az egyházakhoz viszonyított státuszuk.A legritkábban fordul elõ – kivéve természetesen

gischer Reihenfolge. Diese 1769 Werke repräsentierendie gedruckte Öffentlichkeit in der ersten Hälfte des17. Jahrhunderts in Ungarn. Die vorliegende S

verlagsgeschichtlichen, literatursoziologischen, ja sogarideengeschichtlichen Zusammenhänge aufgedecktwerden, die in den Bänden selbst nicht darzulege

Gattungskategorisierung auch im Detail darzustellen,die die in der ersten Hälfte des 17. Jahrhunderts inUngarn existierende (gedruckte) Öffentlichkeit

Die schulischen, die rechtlich-politischen und dieGelegenheitsdrucke bilden nur noch den Anhang derStudie. Sie dienen dazu, das Gesamtbild vollständig

Sieben davon sind mit dem helvetischen Zweig derReformation zu verbinden. Dreimal wurde der Text dervon Gáspár Károli und seiner Arbeitsgemeinschaftno

Mehrere kleinere Gattungen bauten sich grund-sätzlich aus biblischen Texten auf. Die Zahl derPerikopenbücher, also der Handbücher, die apostolischeBri

Leichenpredigten. 4. Predigten über einzelne Glaubens-sätze, theologische loci communes bilden eigentlicheine Untergruppe der auf freier Textauswahl b

der Funktionen lässt sich erklären, dass das Verfassender Postillen, das zugleich als schriftstellerische,theologische Aufgabe und Angelegenheit des P

mit der bibelerläutenden Predigt verwandt und ist wiesie eine protestantisch geprägte Gattung. Solange aberbei den auf der lectio continua basierenden

Zusammenhänge der einzelnen Ausgaben sind vonGabriella H. Hubert geklärt worden. Der einschlägigeTeil der Studie fasst ihre Ergebnisse zusammen. Im 16

protestáns irányzatok valamennyi híve általában identi-tása lényegi sérelme nélkül használhatta õket.26Se kiadói, se tartalmi, se nyomdai, és tegyük h

Man hat sie nach der ersten Ausgabe von Herborn1607 dreimal als Anhang je einer Bibelausgabeerscheinen lassen. 1635 wurde sie Teil desGemeindegesangbu

Insgesamt 163 Titel sind in die Gruppe der Gebets-oder Andachtsbücher zu zählen. Unter ihnen findenwir 40 reformierte, 55 evangelische, 68 katholische

trotzdem auf gemeinsamem Grund ruhenden parallelenTendenzen sprechen kann.Aus dem Bedürfnis der persönlichen Anrede unddem Aktivieren des Gläubigen fo

katholischen Frömmigkeitsliteratur oder in moralisie-renden Andachten, wie die Werke von Mátyás NyékiVörös, immer ausdrücklicher bestimmte Unterhaltun

System ausführlich zu behandeln. Auch jene Traktategehören hierzu, die je eine besonders wichtige Fragegründlicher behandeln. Die andere größere Grupp

zwischen den verschiedenen Richtungen der Reforma-tion, andererseits zwischen den protestantischen und derim Vergleich zu früheren Zeiten bereits grün

und nach dem Kalauz. 1613 erschien nämlich inPreßburg die erste Ausgabe seines wirkungsvollenWerkes Isteni igazságra vezérlõ kalauz (Wegweiser zurgöt

benutzten Argumentationstechnik oft kritisert undveranschaulicht. Daneben sind sowohl in polemischerals auch in apologetischer Form ungarischsprachige

sind mit der Familie Rákóczi in Verbindung zu stellen.Ein Grund ihrer Entstehung ist in der Rivalität deskatholischen Palatins Miklós Eszterházy mit d

unter anderen die Werke von István Milotai Nyilas,Albert Szenci Molnár, István Katona Geleji, Imre undGyörgy Zvonarics, Miklós Szoboszlai, weiters die

delmi tükrök, de ezeket a moralizáló vallási olvasmányok-nál is tekintetbe vettük. Szorosan kapcsolódik az állam életéhez, különösen Erdély tekintetéb

rens des Kalvinismus öffnet. Die Lutheraner hielten es,sich sozusagen ständig bedroht fühlend, von Zeit zuZeit für nötig, zu diese Fragen auch in der

wegen des (berechtigten) Mißtrauens und abweisendenVerhaltens der Lutheraner selbstverständlich zahl-reiche Polemiken in Gang gesetzt.Von den irenisch

ohne äußeren Druck, unabhängig, in Betrieb hätte seinkönnen. Deswegen konnten sie lediglich eine wirklichernsthafte Streitschrift veröffentlichen, die

Die nächste Gruppe der der religiösen Selbstbestim-mung, Glaubensverteidigung und Glaubensverbreitungdienenden Ausgaben bilden die religiösen Lehrwerk

Hutter, Konrad Dieterich, von den Reformierten dievon Johann Wolleb, Hendrik van Diest – wurden in lateinischer Sprache und/oder in ungarischerÜberset

burger und der zweiten Helvetischen Konfessionenwaren fast in jedem Fall mit den Auseinandersetzungenum das Irenikum in Verbindung zu bringen. Anhandv

an Erwachsene gerichteten Religionsunterricht. Luthergab im Vorwort den Pfarrern den Hinweis, dass derKatechismus der eigenen Persönlichkeit und denBe

Prediger in Tarcal. Weiters entstanden ab den 1640erJahren mehrere, hauptsächlich aus dem Englischenübersetzte, in erster Linie die praktische christl

20. Jahrhundert hinein. Die ungarischsprachigen Luthe-raner benutzten diejenige Agenda in unveränderterForm, die noch im Jahre 1598 in Deutschkreuz an

die Zahl der Ausgaben, die dieser Systamtik nicht zuunterstellen sind. Diese restliche Gruppe vonDruckwerken ist einigermaßen heterogen. EinigeStücke

amelyeknek fõ részét az egyes halottak fölött egyházi sze-mélyek által elmondott prédikációk alkotják, és azok is,amelyek temetési beszédmintákat tart

Hierzu sind einige Andachtsbücher oder philoso-phische Arbeiten, die nicht von der Attitüde derMeditation oder der Kontemplation, sondern von denmoral

lockereren Zusammenhang mit dem Schulbetriebbringen.Zu den Werken, die unmittelbar dem Unterrichts-prozeß dienen, gehören die Lehrbücher und diePrüfun

ungarischsprachige Lehrbuch der Logik, das Werk vonApáczai Csere János, nicht unerwähnt lassen. Lehrbücher, die nicht unmittelbar der sprachlich-rheto

Stücke neu gedruckt, sie wurden aber durch einigeLehrbücher von ähnlichem Niveau ergänzt. In derDruckerei von Sárospatak sind zwar nur wenigeschulisch

setzt sich eine umfangreiche Fachliteratur auseinander.Die vorliegende Studie zeigt nur mit einer kurzen,ausschließlich den Druckort und die Sprache b

vornehme Bürgertum entwickelte sich stark mit derführenden Elite des evangelischen Pfarrertums.Eheschließungen zwischen ihnen kamen häufig vor.Unter d

und regelnde Funktion hat sich auf immer mehrDomänen des gesellschaftlichen und privaten Lebensausgedehnt. Und als Folge des Reformationsprozessesmuss

der sich entfaltenden Wissenschaften und des prak-tischen Lebens dienen. Die andere Hälfte bildenWerke, die nach heutigen Begriffen in den Kreis derLi

SzemélynévmutatóAbrahamides, Ižák 117Ács Pál 218Ádám (bibl.) 144, 218„Aeneas herceg” 296„Aesopus” 300Ágoston, Szent 154„Ágota” 299Aidinger, Laurentius

Az iskolai kiadványok alapjában két nagy csoportrabonthatók. 153 tétel tekinthetõ tankönyvnek. A kizárólagaz iskolai oktatást szolgáló tankönyveken kí

„Astiages” 297Aszalai Miklós 94Aszalos István 175Asztalos András 39Aubrius, David 99Augustini, Christian 262, 263Álvarez, Emmanuel 226, 231, 240, 243,

Bene Sándor 84, 280Beniczki András 258Beregszászi Zsuzsanna, Féja Géza felesége 252, 263, 264Bertram, Judit 262Berzoviczy Veronika 252, 263, 264Beseny

Bornemisza Miklós 49Bornemisza Péter 40, 52, 192, 197, 208, 336Borsa Gedeon 9, 10, 11, 40, 44, 118, 199, 248, 271, 305Bosnyák család 93Bosnyák István

Cebani, Abraham 219, 263, 294Cecilie Renata, Vladislaus, IV., lengyel király felesége 263Chalupka, Samuel 184Cherlerus, Joannes Henricus 290„Chimaera”

Dániel (bibl.) 58, 63, 145Darholcz család 266Darholcz Ferenc 97, 102Darholcz Kristóf 102, 220, 265, 266Darholcz Pál 101Dávid (bibl.) 49, 58, 138, 139,

Draschkoviczky, Isaacus 143Drauth, Georgius 262Drexel, Hieronymus 92Drosdi, Barbara, Parschitius, Elias felesége 262Dubowszky (Dubowski) Georgius 248,

Ewans, R. J. W. 149Faber, Matthias 134, 145, 146, 174, 327Fabini, Dorothea, Dürner, Samuel felesége 262, 263Fabinus, Joannes 259Fabó András 142 Fabric

Fodorik Menyhért 67Fogarasi István 198Fogarasi K. Ferenc 200, 224, 235, 245Font Zsuzsa 19 Forgách Éva, Csáky István felesége 265, 266Forgách Ferenc 11

Gheorghe, Stefan, moldvai vajda 298Gienger, Friedrich Johann 264„Gismonda” 296„Gisquardus” 296Glatz, Johann 262Gloger, Rosina, Schlegel, Christoph fel

Hämmer, Christina, Neckel, Daniel felesége 262Heccelschmid, Sophia 262Hédervári (Hedervary) János 93, 99Heerebord, Adrian 151Hegenitius, Trostfield 26

kiadvány akad még: születésnapi, névnapi, újévi, gyõzel-mi, bevonulási stb. köszöntõk.A legnagyobb tömeget egy vegyes tartalmú mûfaj, a 355 kalendáriu

Holl Béla 10, 11, 13, 122, 124, 127, 132, 144, 292Hollosi Godefridus 62, 154Homonnai Drugeth Bálint 95, 253, 258Homonnai Drugeth György 127, 173, 263,

„Iovenianus” 296Ipolyi Arnold 124Iratosi T. János 85István I., Szent, magyar király 283 Istvánffy Miklós 283, 298Istvánfi Pál 297Jacobinus János 298Ja

Károli (Károlyi) Gáspár 40, 41, 44, 46, 75, 120, 121, 150, 312 Károly, Wallia fejedelme 100Károlyi (Carolinus) Péter 137, 242, 249, 253, 255Károlyi Zs

Klaniczay Tibor 196, 305Klára, Szent 220Klazekovits (Klaszekovich) István 122, 181, 211Klesch, Christoph 265Klöss (Klös), Jakob 44, 100, 211, 252, 264

Lang, Catharina 262Lang, Johann 71, 218, 265Lange 262Langsfeld, Johann Georg 63Láni, Daniel (álneve: Didimus Levita?) 147, 156Láni, David 153, 158Láni

Madách János 96Madarász Erzsébet 96, 101Madarász Márton 54, 55, 86, 95, 96, 101, 201Madarász Zsuzsanna 96, 101Mágócsy (Mágóchy) Ferenc 114, 174, 175Ma

Mehmed Jazidzsioglu (Cselebi, Ibn Katib vagy Mohamed BinSzálih) 183Meisner, Balthasar 55, 126, 127, 142Mekiniæ, Grgur 78Melanchthon, Philipp 163, 189,

Murád III. szultán 297Musculus, Andreas 83Musculus, Wolfgang 259, 281Mutnoky Anna, Alvinczi Péter özvegye 65Müller, Johann 147, 263Nádasdy család 174N

Oltard, Andreas 63, 283Opitz, Martin 282, 295Oseas (bibl.) ld. HóseásOsiander, Andreas 138, 142Ostorodt, Christoph 168Osztrosith Anna, Szunyogh Mózes

Péchi Simon 69, 160Pécseli Király Imre 29, 129, 159, 160, 162, 163, 175, 188, 196,197, 198, 201, 224, 226, 235, 243, 255, 328Pécsváradi Péter 120, 121

I. Az egyházi-vallási kiadványok0. Az egyházi-vallási kiadványok ésmûfajteremtõ céljaikA négy alapvetõ mûfajcsoport (egyházi-vallási, isko-lai, jogi-p

Poppel Éva, Batthyány Ferenc özvegye 47, 54, 83, 96, 123, 160,173, 174Pósaházi János 215Prágai András 280Praetorius, David 260, 263Preller, Kaspar 62,

Reis, Friedrich 49Remeò, Daniel 158, 185, 265Rezenyi György 101Reuchlin, Johann 49Révay család 266Révay Erzsébet, Pongrácz Dániel felesége 253, 263, 2

Savonarola, Girolamo 102Saxo, Matthaeus 232, 261Schankabank, Martha, Wolff, Peter felesége 253, 263Scheibele, Georgius 148Schimer, Franz 260Schindling

Soós (Sós) György 77Soós (Sóvári) Kristóf 46, 57Spethe, Andreas 76Splenius, Elias 185Spilenberger, Jonas 262Spilenberger (Spillenberger), Samuel 262,

Szegedi Márton 96Szegedi Veres Gáspár 297Székely Boldizsár 263Székely Zsuzsanna 263Szelecsényi alias Jakubowski, Stephanus 259Széll Farkas 300Szenen b

Takács Miklós 54Tállyai Pál 298„Tancredus király” 296Tárkányi István 96Tarnai Andor 207, 216, 282Tarnóc Márton 221Tarnóci, Martin 143, 153, 158, 260Ta

Thurzó Szaniszló 69, 70, 95Thurzó Zsuzsanna, Forgách Zsigmond felesége 54Tiszta János 182Titelmann, Franciscus 232, 254Tóbiás (bibl.) 49Tofaeus (Toufa

Váradi Judit 68, 70Váradi K. Mihály 249, 265Váradi Miklós 68, 70Várday (Várdai) Kata, Nyári Pál özvegye 83, 96, 100Várfalvi Kósa János 76, 203, 204, 2

Windisch, Johann 262Windisch, Paul 219Wladár, Anna, Creutzer, Samuel felesége 264Wolff (Wolf), Peter 253, 262, 263Wolfius, Adam 149Woliñski, Wladislav

HELTAI JÁNOSMÛFAJOK ÉS MÛVEK

ki tanításai és fokozatosan terjedtek el. Ennek meg-felelõen a vallási önmeghatározás, hitterjesztés és hitvéde-lem három egymással szorosan összefügg

HELTAI JÁNOSMÛFAJOK ÉS MÛVEK3990 Ft

kisebb figyelemre méltatott csoport, a szórakoztatást isszolgáló vallásos olvasmány.Az agendák, azaz a szertartási, liturgiai, istentiszteletirendet l

RES LIBRARIA II.SorozatszerkesztõMadas Edit, Monok István, Lipták DóraAz elsõ borítónKönyvdísz Komáromi Szvertán István: Mikoron imádkoztok, ezt mondj

1. A hitforrások. Bibliakiadások és más bibliai mûfajok1.1. A bibliakiadásokA tekintetbe vett idõszakban összesen 11 olyan nyom-tatvány akad, amely a

teljes kiadás után 1646-ban Amszterdamban ismét ki-nyomták az Új Szövetséget.38Még egy, valószínûleg szintén félbemaradt Újtesta-mentum kiadásról van

A bibliakiadás feladata húzóereje volt nyomdáink fej-lõdésének már a XVI. században is. A sárvárújszigetiSylvester, a kolozsvári Heltai, és a Bornemis

A kiadási szándékok és indokok közül is csak a legfon-tosabbakra utalhatunk ezúttal. A Károli-féle szövegmindhárom, e korszakba tartozó kiadását a zso

tását nemcsak hitforrásnak szánta, hanem egyben apoló-giának és polémiának is.Itt kell megjegyezni, hogy a Biblia fordítása és kinyom-tatása nemcsak n

54HELTAI János, Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok,Budapest, 1994, 50–64.55Az üdvösség alapjairól,az úgynevezettfundamentáliákrólelkeseredet

1.2. A perikópákJelentõs mennyiségû bibliaszöveget nemcsak a biblia-kiadások tartalmaznak. Jellegzetes és népszerû mûfaj a perikópa, az egyházi év vas

hogy nem nyomdai vállalkozásként, hanem, BaranyaiPéter gyõri kanonok és pápai estperes költségével adtákközre.70A többi esetben még akkor is valószínû

E rész lezárásaként felhívjuk a figyelmet arra, hogy a perikópaszövegek – beleértve a XVI. századi nyomtat-ványokban elõfordulókat is – keletkezése, ö

kizárólag bibliai idézeteket tartalmaztak. 7 ilyen mûvetismerünk, közülük öt magyar nyelvû és református kör-nyezetben keletkezett.77A polgári viselke

RES LIBRARIA II.HELTAI JÁNOSMÛFAJOK ÉS MÛVEKa XVII. század magyarországi könyvkiadásában(1601–1655)Országos Széchényi KönyvtárUniversitas KiadóBudapes

különféle helyeken kifüggesztett bibliai idézetek szövegeképezi.87Nem kevésbé fontosak Geleji Katona István va-lamennyi nagyterjedelmû teológiai mûvéb

94Ld. errõl GerhardMENK, Die hohe SchuleHerborn in ihrer Frühzeit(1584–1660), Wiesbaden,1981.95Ószövetségiek: RMNy 927, 950, 953,1126, 1175, 1178, 121

irodalmi ízlés változásával a teljes magyar nyelvû biblia-kiadások után aktualitását vesztette. Fõ funkciójává a szórakoztatás és erkölcsi oktatás vál

hosszabb bibliai részlettel foglalkozik. 3. A szabad textus-választásból már nagyobb részben alkalmi beszédek indulnak ki, közülük a legnagyobb tömege

Nemcsak hivatalos, templomi alkalmakon kerülhe-tett sor a postillák felolvasására. Útonjárás idején, táborikörülmények között gyakran ezzel helyettesí

Katolikus postilla három ismeretes korszakunkból.Idõben elõször Káldi Györgyé jelent meg két kötetbenPozsonyban 1631-ben110a jezsuita rend facultásáva

történetében kivételesnek számító latin nyelvû postil-lái.118Az impozáns méretû kötetek közül az elsõt Rákó-czinak, a másodikat a magyarországi és erd

Eredetileg úgy tervezték, hogy a második kötet költsége-it már az elsõ eladásából befolyt összegbõl fedezik majd.Egy év alatt azonban még nem sikerült

2.1.2. Az ünnepi prédikációkMíg a postillák a teljes egyházi év valamennyi alkalmá-ra tartalmaznak beszédeket, a protestáns prédikációsköte-tek egy ré

tatvány. Ez is illusztrálja a bevezetõben mondottakat,tudniillik, hogy a német és más idegennyelvû polgárságalapvetõ könyvigényét külföldrõl elégített

Készült azOrszágos Széchényi Könyvtár Európai Könyvtörténeti Központja, azMTA–OSZK Magyar Könyvtörténeti KutatócsoportjaRMNY SzerkesztõségébenNyelvi s

szöveg értelmezése valamilyen közösségi vagy egyéni él-mény, történelmi, társadalmi vagy individuális életese-mény, filozófiai-teológiai gondolat kere

Bethlen Gábor váradi vicekapitányának ajánlott 1620.augusztus 1-jén, éppúgy az 1619–1620. évek élményvilá-gából táplálkozik, mint Kecskeméti Alexis és

volt-e Keresszegi prédikációinak, de a hitbõl fakadó jósá-gos cselekedetek (= virtus, erények) tárgyalása és a pat-róna kegyessége közti allúzió így i

mûfaj, katolikus kiadvány csak igen ritkán tûnik fel azanyagban. De amíg a lectio continuán alapuló beszédek-nél a bibliai könyv tartalmának kifejtése

Enyedi Fazekas János: Mennyei szó a lelki álomból való fel-serkenésrõl (Várad 1652)151pedig a puritánusok kedvenctémaköreit, a bûnt, bûnbánatot, megté

vitatémákkal foglalkoznak: Az pápisták és mi közöttünkvetélkedésre vetettetett három fõ artikulusokról (Bártfa1622)160és Außlegung eines Verß Danielis

formában is gyorsan terjedt, ezért eredeti oklevelekkelkibõvítve hamarosan nyomtatásban is napvilágra bocsá-totta.168A királytükörként szolgáló biblia

biakban alkalmi-egyházi kiadványoknak nevezzük. Érdekes viszont, hogy a harmadik ilyen eseményként kí-nálkozó születésre és keresztelõre alig-alig kés

A szabad textusválasztáson alapuló prédikációk közötta gyászbeszédek képezik a legnagyobb tömeget. Szempon-tunkból egyértelmûen átmeneti mûfajnak teki

bontható aszerint, hogy több (26 darab), vagy csak egyetlenbeszédet tartalmaz (41 darab).183A több beszédet tartalmazótételek közül kettõ magyar nyelv

TartalomjegyzékBevezetés 90.1. Az elemzés szempontjai és célja 140.1.1. A Régi Magyarországi Nyomtatványok mutatói 160.1.2. Az RMNy tárgymutatója. A h

Az a 9 gyûjtemény, amely különbözõ halottak fölötttartott prédikációkat rendez egy kompozícióba, még-inkább bizonyítja, hogy itt bizonyos olvasmányigé

prédikációs kötetek esetében részben ugyanez az elv érvényesülhet. Vagyis az anyanyelvû beszéd a vallási vi-gasztalást hordozza, a latin nyelvû költem

(†1648) M;210Osztrosits Pál, trencséni kapitány (†1652)L.;211Illésházy Gábor trencséni fõispán felesége, SzéchyÉva (†1655) L.212A felsorolt névsorból

A polgársághoz tartozó elhunytak fölött mondottgyászbeszédek biblikus cseh vagy német nyelvûek, a latinnyelv is, amint említettük, csak a prédikációkh

életvitelhez, azaz amíg a református pap magánál rang-ban magasabb és alacsonyabb állású híveket szolgált, addig az evangélikus lelkészi réteg magával

Az énekeskönyvek tipológiájaKiadásainak számát és általános jelentõségét tekintvekiemelkedik e mûfajból a magyar nyelvû protestáns gyülekezeti énekesk

a rendet követte az 1616., 1620. és 1632. évi debrecenikiadás.229Az evangélikus típusba tartozik korszakunkbólaz 1608 körüli és 1640. évi bártfai,230v

irányuló teológiai gondolkodás gyakorlati megvalósítá-sának egyik lehetséges lépése a liturgia, helyesebben azistentiszteleti rend egymáshoz való köze

könyvsiker ez az akkori magyarországi könyvpiacon!Egyértelmûen állítható tehát, hogy Szenci zsoltárai1642-t követõen országszerte népszerûkké váltak,

szánhatták, róluk a vallásos olvasmányok között adunk számot.Az ortodox protestáns irányzatokhoz kapcsolódóénekgyûjteményeken kívül összesen további h

3. Hitterjesztés, hitvédelem, vallási önmeghatározás 1043.1. A vallási vitairatok. Nyelvi és felekezeti megoszlásuk 1043.1.1. Katolikus–protestáns hit

263Lõcse, 1639, RMNy1780, Trencsén, 1647, RMNy 2195, Lõcse, 1653, RMNy 2477. Az 1655 elõtt megjelentötödik biblikus cseh nyelvûénekeskönyv, Ján Marxiu

2.3. Az imádságos és elmélkedõ könyvek.Nyelvi és felekezeti megoszlásukAz imádság mûfaja a közösségi és egyéni hitéletet szol-gáló valamennyi kiadvány

önálló megfogalmazásával a didaxis már nem külsõ, ha-nem belsõ imperatívuszként jelenik meg. Immár az „én”kívánja Isten segítségét, kegyelmét, Istenne

hez, az Atyához, Fiúhoz, Szentlélekhez szólók. Istenmunkáira, a teremtésre, gondviselésre, megváltásra, stb.vonatkozók. Krisztus vagy más bibliai szem

sítania kell lelki szféráját, ezért jelenik meg az elmélkedõkönyvekben többféle, változó szövegtípus.Mindezen megfontolások alapján az imádságos és el

Kecskeméti C. János vásárosnaményi lelkész mûvébõlis, amelynek eredetije Andreas Musculus: Precationes exveteribus et orthodoxis doctoribus... (Erfurt

2.3.2. A református elmélkedésekAz elmélkedés szó önmagában is rendkívül heterogénmûfaji csoportot takar, s az ide tartozó mûvek igen válto-zatos típu

ajánlotta úrnõjének két nappal annak II. RákócziGyörggyel tartott esküvõje után. Mint ismeretes, a há-zasság feltétele Báthori Zsófiának a katolikus v

a puritánus gondolatvilágban fontos helyet elfoglaló mûvét, A lelkiismeretnek akadékiról írott drága szép taní-tás... a ... megfélemlett és rettegõ le

kötõdõ imákat tartozó típushoz tartoznak. SzalaszegiGyörgy: Hetetszaka minden napra megirattatott imádságok(Bártfa 1602),298Kürti István: Az élõ Isten

4.1. Az agendák 2064.2. Az egyházi kánonok és más egyházigazgatási kiadványok 2085. Vallásos olvasmányok 213II. Az iskolai kiadványok 2231. Tankönyvek

tikailag közel áll a protestánsok alapvetõ imádságos-könyv-típusához. Fõként lelki és testi jókért való kö-nyörgéseket tartalmaz erõsen moralizáló sze

ízben, 1639-ben és 1643-ban Pozsonyban látott nap-világot.316Ugyancsak manuale formátumú (kis nyolcadrét) voltDraskovich János horvát bán összeállítás

ájtatatossági irodalomnak. Míg Pázmány imádságos-könyve hiányt pótolt, régóta lappangó igényre válaszolt,addig ez a fordítás megerõsített egy formálód

fordító által készített Poenitentiának tüköre. Egész élete éspoenitentia tartása s megtérése ... Mária Magdolnának és ...Mártának (Bártfa 1626).332Ism

A Tintinnabulum függelékében található versek kö-zéppontjában az örökkévalóság Nyékit mélyen izgatóproblémája áll.339Még két katolikus elmélkedésnek f

erdélyi fejedelem özvegye.346A Bosnyák család, azaz Bosnyák Tamás felesége, Kenderesi Mária és lányaik,Bosnyák Zsófia, Judit és Katalin.347Erdõdy Zsuz

mind a 19 esetben. De világos, hogy a legtöbb ilyen munka, összesen 9 a nagyszombati jezsuita gimnázium 2. osztálya számára alapított Sodalitas Immacu

forrása Pázmány imakönyve volt, tehát tartalma konver-tálása után sem állhatott távol Nyáry Krisztinától. Új férje,Eszterházy Miklós nádor nevével azo

Még egy fõrangú hölgy neve tûnik föl az evangélikusimádságoskönyvek ajánlásában. Révay Juditnak, NádasdyPál feleségének dedikálta Farkas Imre csepregi

elmélkedõkönyveket a következõ személyek nevével bo-csátották napvilágra: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem,401Perényi György abaúji fõispán,402Rákóczi