Philips AZ1412 Manual do Utilizador Página 66

  • Descarregar
  • Adicionar aos meus manuais
  • Imprimir
  • Página
    / 184
  • Índice
  • MARCADORES
  • Avaliado. / 5. Com base em avaliações de clientes
Vista de página 65
LUKÁCS B. GYÖRGY
AGRÁRREFORM HORVÁTORSZÁGBAN 1945-1948 KÖZÖTT
A birtokviszonyok alakulása 1918-1945
A délszláv állam 1918-as megalakulásakor a falusi birtokviszonyok jelentős feszültség
forrásai voltak. Horvátország - beleértve a szlavón és a dalmát területeket is, Isztria és
a többi olasz uralom alatt lévő terület nélkül - lakosságának túlnyomó többségét a
parasztság alkotta: a mezőgazdaságból 1921-ben a majd három ésl milliós lakosság
72,6%-a, 1931-ben 76,6%-a élt.
1
Ezen társadalmi réteg tagjainak többsége kis paraszt-
birtokokon dolgozott. A szűkebb Horvátország és Szlavónia területén 1895-ben
407 403 gazdaság létezett, melyeknek 44,23%-a 5 hold alatti volt, és a magántulajdon-
ban lévő összterület mindössze 8,46%-át tették ki (395 004 holdnyi területen). 5 és 20
hold közötti volt a birtokok 47,3%-a, az összterület 41,46%-a tartozott ilyen méretű
gazdaságokhoz (1 933 117 hold). 20 és 50 hold közötti területtel mindössze a gazdasá-
gok 7,52%-a rendelkezett, de a megművelt területek 18,43%-át foglalták el (859 288
hold). 50 és 200 hold közötti volt a gazdaságok 0,81%-a, 200 hold feletti 0,14%-a,
azaz 589 birtok. Az előbbiek, 258 335 hold, az összterület 5,54%-át, az utóbbiak pedig
több mint 26%-át jelentették. Magántulajdonban összesen 4 622 995 hold termőföld
volt, az állami tulajdon 688 595 holdnyi területre terjedt ki. Jelentős területek felett
rendelkeztek a városok és megyék (391 688 hold), valamint az egyházak (153 448
hold) is.
2
Dalmáciában egészens állapotok uralkodtak. Az 1902-es összeírás szerint
83 455 gazdaság volt, melyek 59,1%-a 2 hektár alatti, 27%-a 2 és 5 hektár közötti volt.
5 és 20 hektár közötti a birtokok 12,5%-a, 20 és 100 közötti 1,2%-a, 100 hektár fölötti
pedig mindössze 0,2%-a volt. Nem állnak rendelkezésünkre adatok a birtokok pontos
kiterjedéséről, annyit tudunk csak biztosan, hogy a 100 hektár fölötti birtokok összesen
146 086 hektár területet foglaltak el és átlagos méretük 919 hektár volt.
3
A birtokvi-
szonyok alapvetően az első világháború végéig nem változtak. A parasztság többsége
elégedetlen volt a fennálló állapotokkal.
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása nagy reményekkel töltötte el a
földbirtokra áhítozó szegényparaszti tömegeket, ezért a földosztás kérdéser az új
állam létrejötte előtt a figyelem középpontjába került. A Szlovének, Horvátok és Szer-
bek Nemzeti Tanácsa is elismerte, hogy szükség van a birtokviszonyok átalakítására,
de mindent megtettek a parasztság megnyugtatására, a nagybirtokok önkényes felosz-
tásának megakadályozására. A katolikus egyház vezetői is helyeselték a földosztást, és
megfelelő kárpótlással hajlandóak voltak az egyházi nagybirtokok felosztásának enge-
délyezésére is. Az elégedetlenkedő parasztság önkényes földfoglalását azonban nem
lehetett deklarációkkal megakadályozni, az új vezetés hozzáfogott tehát az agrárreform
végrehajtásához.
Sándor régensr 1919. január 6-án tartott beszédében a nagybirtok (kárpót-
lással történő) felosztása, a szegény földművesek földhöz juttatása mellett szólt. A
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kormánya 1919. február 27-én fogadta el az ún.
Előzetes rendeleteket az agrárreform előkészítéséről, eltöröltek minden feudális füg-
gést és elrendelték a nagybirtok felosztását. Területenként változott, hogy mit tekintet-
tek nagybirtoknak (100-500 hold feletti területek). A felosztáskor föld nélküli földmű-
Vista de página 65
1 2 ... 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 ... 183 184

Comentários a estes Manuais

Sem comentários