gótikus ablak hármas osztásában talányos értelmet kellene keresni, ahogyan némely kalandos
archeológusok szerették volna.
45
De éppoly kevéssé kell rendszeresen elutasítani minden
effajta szimbolizmust – ahogyan egy másik iskola teszi. Ezzel csak azt bizonyítanánk, hogy
félreértjük a középkor igazi szellemét.
Vannak esetek, amikor a szövegek és az emlékek egyezése olyan valószínűségekre vezet,
amelyek már erősen megközelítik a bizonyosságot. A keresztelőkutak nyolcszögű formája,
amelyet a legrégebbi idők óta alkalmaztak, s amely az egész középkor folyamán fennmarad,
nem puszta szeszély. Nehéz nem meglátni ebben az egyházatyák által tanított misztikus
aritmetika egyik felhasználását. Az ő szemükben a nyolcas szám az új élet száma. A hét után
következik, amely az emberi életnek és a világ életének kijelölt határát jelzi. A nyolc olyan,
mint a zenében az oktáv; vele minden újra kezdődik. Éppúgy szimbóluma a végső feltámadás
új életének, mint annak a megelőlegezett feltámadásnak, amely a keresztség.
46
Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen doktrína, amelyet az első egyházatyák tanítottak, nem maradt
hatástalan. Itália vagy Gallia legrégebbi baptisztériumainak medencéje majdnem mindig
nyolcszögletű;
47
és tényleg, egy Szent Ambrusnak tulajdonított kis vers, úgy tűnik, azt
bizonyítja, hogy ezt a formát szimbolikus jelentésének megfontolt szándékával alkalmazták:
„A baptisztériumnak – mint mondja – nyolcszögletesnek kell lennie, hogy méltó legyen
szerepéhez. A nyolcas számra kell építeni azt az épületet, ahol a szent keresztséget
kiszolgáltatják, ahol a nép visszanyeri üdvösségét.”
48
Ez a tradíció sokáig fennmaradt. A
középkorban a keresztelőkutak gyakran kör alakúak, de még gyakrabban nyolcszögletesek.
49
Úgy véljük, hogy nem lenne lehetetlen fellelni a misztikus számokat a katedrális más
részeiben, de az ilyen tanulmányok épp csak elkezdődtek –egyelőre több képzelődéssel, mint
módszerességgel.
45
Ld. Mason NEALE et Benjamin WEBB: Du symbolisme dans les églises du Moyen Age (fordítás). Tours, 1874.
157.
46
Szent AMBRUS mondja: „Quis autem dubitet majus esse octavae munus, quae totum renovavit hominem”
[Ki vonná kétségbe, hogy nagyobb az értéke a nyolcas számnak, amely az embert mindenestül megújította?]
Epistola classica. I. XLIV. Patrologia. T. XV. Col. 1140. Máshol megjegyzi, hogy a nyolcas szám, amely az
Ótestamentumban a körülmetéléshez volt rendelve, most a keresztséghez és a feltámadáshoz kapcsolódik: In
Psalmos David. CXVIII. Patrologia. T. XV. Col. 1198.
47
Pl.: Ravenna, Novara, Cividale del Friuli, Trieszt, Torcello, Aix-en-Provence, Fréjus stb. baptisztériumai. Ld.
LENOIR: Architecture monastique. Paris, 1852. I–II.
48
Ezt a verset, amely úgy látszik, a milánói baptisztériumba szánt felirat volt, publikálta GRUTER: Inscriptiones
antiquae. 1166. 8. sz. Íme, a lényeges hely:
Octogonus fons est munere dignus eo.
Hoc numero decuit sacri baptismatis aulam
Surgere, quo populo vera salus rediit.
49
A középkori keresztkutakról ld. M. SAINTENOY tanulmányát, Annales de la Société archéologique de
Bruxelles, 1891 és 1892. Európa valamennyi régiója elég nagy számú 11–16. századi keresztkútját
tanulmányozta és osztályozta: harminckettő kerek formájú, de hatvanhét nyolcszög formájú. Más formák is
vannak, de csekély számban.
117
Comentários a estes Manuais