
a Felek törekednek – lehetõségeik szerint és oktatási rendszerük kere-
tein belül – arra, hogy a nemzeti kisebbség tagjainak megfelelõ
lehetõsége legyen saját nyelvén tanulni vagy ezen a nyelven tájékoz-
tatást kapni” (14. cikk 2.). Az egyezmény egyik pozitívuma, hogy utal
a kisebbség által lakott területre és megfogalmazza, hogy a felek
tartózkodnak olyan intézkedésektõl, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó
személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják (16.
cikk). Kovács Péter elemzése szerint érdemi elõrelépés az is, hogy
megerõsíti a pozitív diszkrimináció koncepcióját, és a következõ
vállalást írja elõ: „A Felek vállalják, hogy – ha szükséges –, megfelelõ
intézkedéseket tesznek avégett, hogy elõsegítsék gazdasági, társadal-
mi, politikai és kulturális téren a nemzeti kisebbségekhez tartozó
személyek és a többséghez tartozók közötti tényleges egyenlõséget. E
tekintetben megfelelõen figyelembe veszik a nemzeti kisebbségekhez
tartozó személyek egyedi feltételeit” (4. cikk 2. §). A 2. paragrafusnak
megfelelõen elfogadott intézkedések nem tekinthetõk diszkriminatív
aktusnak (4. cikk 3. §).
Az egyezmény a hozzá csatolt kommentár szerint szigorúan az egyéni
jogok elve alapján áll. Nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát, és ezt
a tételt a kommentár az 1. cikk és a 3. cikk 2. paragrafusához csatolt
értelmezésben megerõsíti: „Az 1. cikkely a nemzeti kisebbségekre mint
olyanokra és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira és
szabadságjogaira vonatkozik. A különbségtétel és az eltérés a szóhasz-
nálatban világossá teszi, hogy nem a nemzeti kisebbségek kollektív
jogait célozza meg. A Felek azonban elismerik, hogy a nemzeti kisebb-
ségek védelme az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme
által valósítható meg.”
A 2. paragrafus elõírja, hogy a keretegyezmény
elveibõl származó jogok és szabadságjogok egyénileg és másokkal
közösségben gyakorolhatók. Ennélfogva a jogok és szabadságjogok
közös gyakorlásának lehetõségét ismeri el, amely azonban – a kom-
mentár – szerint különbözik a kollektív jogok fogalmától.
Az egyez-
mény e felfogás jegyében egyetlen kollektív megközelítésû cikkelyt
sem tartalmaz. Az ET 1201-es ajánlásához viszonyítva visszalépésnek
tekinthetõ, hiszen az a pozitív diszkriminációra, a kulturális, gazdasági
és társadalmi életben való részvételre vonatkozó cikkelyekben kollek-
32
Comentários a estes Manuais