Philips AZ1201 Manual do Utilizador Página 10

  • Descarregar
  • Adicionar aos meus manuais
  • Imprimir
  • Página
    / 43
  • Índice
  • MARCADORES
  • Avaliado. / 5. Com base em avaliações de clientes
Vista de página 9
kanadai alkotmány része, biztosítja a pozitív diszkrimináció lehetõsé-
gét, és leszögezi, hogy az egyének egyenlõségének elve nem zárhat ki
semmi olyan törvényt, programot vagy tevékenységet, amelynek az a
tárgya, hogy javítson a hátrányos helyzetû egyének vagy csoportok
helyzetén, beleértve azokat, akik fajuk, nemzeti vagy etnikai szárma-
zásuk, bõrszínük, vallásuk, nemük, koruk avagy szellemi és testi
fogyatékosságuk miatt hátrányos helyzetben vannak (15. cikkely 1. és
2. bekezdés). E megfogalmazás szerint a csoportjogok elsõbbséget
élveznek az egyéni jogokkal szemben. John Meisel kanadai szakértõ
szerint „a különbözõ csoportok tagjai közösen jogosultak arra, hogy
elfogadják különbözõségüket, hogy ezt az egész társadalom elismerje,
tiszteletben tartsa, és úgy cselekedjék, hogy sajátos csoportjogokat
adjon az egész egyes részeinek, bennszülötteknek, nõknek vagy bizo-
nyos etnikai kisebbségeknek”. A kanadai gyakorlat megfelelõ egyen-
súlyt kíván teremteni az egyéni és kollektív jogok között, és cáfolja azt
az állítást, hogy a két kategória összeférhetetlen.
Mindezek a törekvések azonban még nem csapódtak le a nemzetközi
jogban. Az államok többségének képviselõi az egyéni jogok kizáróla-
gosságának fenntartása mellett foglalnak állást. A jogi formába öntött
nemzetközi dokumentumok kidolgozása és elfogadása mögött politikai
motivációk húzódnak meg. Kollektív vagy csoportjogokra való kifeje-
zett utalás az Európa Tanács 1201-es ajánlása 12. cikkelyének kivéte-
lével az egyéni szabadságjogok csaknem kizárólagos dominanciája
következtében nem fordul elõ a nemzetközi jogban, kollektív jogi
megközelítés is csak ritkán. Általában a Polgári és politikai jogok
nemzetközi egyezségokmányának (1966) 27. cikkelyére szoktak hivat-
kozni, amely valamely kompromisszumot jelent az egyéni kisebbsé-
gi jogok csoportos gyakorlásának biztosítására: „Olyan államokban,
ahol etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek léteznek, az ilyen
kisebbségekhez tartozó személyektõl nem lehet megtagadni azt a
jogot, hogy csoportjuk más tagjaival közösségben saját kultúrájuk
legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy saját
nyelvüket használják” szól a cikkely. Ezt a megfogalmazást
alkalmazk a met–lengyel, a met–magyar, a német–csehszlo-
vák, a német–román, a magyar–szlovák és a magyar–román alapszer-
16
Vista de página 9
1 2 ... 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 ... 42 43

Comentários a estes Manuais

Sem comentários